Tejhasznosítású szarvasmarhafajták hizlalási és vágási eredményei

Abstract

Dolgozatomban összehasonlításra kerül különböző tejhasznosítású szarvasmarha fajták növekedése, vágási és csontozási eredményei. A kísérlet sorozatot, melynek egyik részét én dolgoztam fel a Körös-Maros biofarm Kft. végezte több hazai egyetem közreműködésével. A program során egyedülállóan sikerült hat különböző szarvasmarhafajta egyidejű összehasonlító kísérleteit is elvégezni. Európa több országából, Svájcból (brown-swiss), Norvégiából (norvég vörös), Skóciából (jersey), Svédországból (svéd vörös) és Finnországból (ayrshire) szereztek be vemhes üszőket a kutatás elvégzéséhez. Hatodik fajtaként csatlakozott az üzemben tartott holstein-fríz fajta. Azért is választottam dolgozatom témájául a tejelő szarvasmarha fajták vágási eredményeinek összehasonlítását, mert fontosnak tartom számolni azzal a következménnyel, hogy ha a holstein-fríz eléri termelési maximumát, genetikailag már nem lehet újat kihozni belőle, akkor szükségünk lesz egy másik fajtára, ami helyettesítheti, és új irányokat hozhat az állattenyésztésben. Már most érdemes számba venni a lehetőségeket, és felmérni más fajtákban rejlő adottságokat, amelyeket hasonlóképpen tudunk hasznosítani, mint jelenleg a holstein-frízt. Ehhez az kell, hogy minél több értékmérő tulajdonsággal minél több fajta esetében legyünk tisztában, amelynek elengedhetetlen feltétele az enyémhez hasonló kísérletek lefolytatása. A tejhasznosítás fajtapolitikájában várhatóan bekövetkező változások és változtatások ilyen jellegű elemzések elvégzését indokolják.