Kemecse település és az innen való Kemecsei család története a XIII – XVII. században
| dc.contributor.advisor | Bárány, Attila | |
| dc.contributor.author | Szakács, János | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2015-04-20T07:55:43Z | |
| dc.date.available | 2015-04-20T07:55:43Z | |
| dc.date.created | 2015-04-16 | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatom célja, hogy minél jobban feltárjam Kemecse múltját. Illetve elemezzem a „Kemecsei” családnevűeket, vezetéknevűeket azzal a távlati céllal, hogy elinduljon egy részletes helytörténeti kutatás, összegzés. Ezzel párhuzamosan maguknak a „Kemecseieknek” a viselt dolgait is igyekszem az olvasó elé tárni, hiszen szorosan kapcsolódnak a település történetéhez. A Kemecseiek lévén legnagyobb birtokosok Kemecsén, mindig meghatározták a település sorsának alakulását, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy 1896. évi határozat, amely rögzíti, hogy Kemecse birtokosai Keme utódai, a Kemecsei család az általuk kötött osztályos egyesség alapján. A pereskedés, a harc a több földért, az egyes családok között végig kíséri Kemecse történetét. Szakdolgozatom felépítését tekintve két részre bontanám a fő vonalát a munkámnak, amit kronológiai szempontok határoztak meg. A település története a XIII.-XV. században, illetve a XVI.-XVII. században. Az Árpád-korból sajnos kevés fennmaradt írásos adat őrzi Kemecse múltját, eseményeit, viszont az is pozitívumnak könyvelhető el, hogy egy ilyen kis település rendelkezik forrásokkal már a magyar történelem ezen időszakából is. Ahogy haladunk előre a korban természetesen úgy egyre több az írott forrás a család és a település történetét illetően. Az Anjouk regnálásának az időszakától már számos forrás állt rendelkezésemre. Szakdolgozatom második szakasza a mohácsi tragédia után történt időszakot taglalja. Itt elsősorban telekösszeírások és adóösszeírások álltak rendelkezésemre abban, hogy tovább elemezzem a település és a család történetét. A kettőt azért érdemes együtt tárgyalni, hiszen a család szorosan összefonódott az ő birtokukban lévő településsel, így érthető meg igazán. Kemecse sohasem töltött be jelentős szerepet Magyarország történetében, viszont regionálisan fontosak voltak a birtokai minden egyes földesúr számára, hiszen a föld a hatalom alapját képezte az általam vizsgált korszakban, a feudális társadalom idején. Kutatásommal azt szeretném elérni, hogy idővel elinduljon egy részletes kutatás a régióban, amely nagyobb összefüggésekben mutatja be hogyan hatottak a középkori Rétköz sorsára az ország helyzetének változásai, politikai irányváltásai. | hu_HU |
| dc.description.corrector | BK | |
| dc.description.course | Történelem | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/209877 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Kemecse | hu_HU |
| dc.subject | település | |
| dc.subject | tanú | |
| dc.subject | esküdt | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Történelemtudomány | hu_HU |
| dc.title | Kemecse település és az innen való Kemecsei család története a XIII – XVII. században | hu_HU |