A témám kiválasztásánál meghatározó szempont volt számomra, hogy a pártrendszerek a társadalom fejlődésében és alakulásában fontos szerepet töltenek be, hiszen az általunk megválasztott képviselőkből álló pártok azok, akik meghozzák az állampolgárokat közvetlenül is érintő döntéseket. A 21. században fontos, hogy olyan pártrendszer érvényesüljön minden államban, amely a demokratikus hatalomgyakorlás eszméjét követve építi fel saját ideológiáját, szervezetét és képes arra, hogy a mindenkori társadalom érdekeit képviselje. Történelmünk során a pártrendszereknek több típusával is találkozhatunk, melyek alapján kialakulhattak azon elgondolások, amelyek arra ösztönözték a tudomány képviselőit, hogy tipizálják azokat. A dolgozatomban én is követem ezt az elgondolást, s ez alapján bemutatom pártok kialakulását, ezeket befolyásoló tényezőket, a pártrendszerek tipizálásával kapcsolatos nézeteket, majd mindezt a magyar pártrendszerre is vonatkoztatom.A pártok kialakulásában, s ezáltal a pártrendszerek fejlődésében, meghatározó tényezőiben, tipológiákban elmélyülve azt a megállapítást tehetjük, hogy nem újkeletű intézményekről van szó, hiszen évszázadokkal ezelőtt is a társadalom szoros részét képezték az érdekharcok, csak éppen nem mindig a párt, illetve pártrendszer kifejezésekkel illették őket. A fejlődés során annyi újdonság hatott a pártrendszerre, hogy nagyon sok változata került be a tudományos munkák elemzésébe. Törésvonalak hatják át az egész pártrendszert, amelyek hatására a társadalom is tagolttá válik, s egyre több párt alakul, bár kevés esélyük van arra, hogy a parlamentbe bejutva stabilizálni tudják helyzetüket, de mindig azon elgondolás alapján szerveződnek, hogy egy új, jobb képviseletet valósítsanak meg, ami által a társadalom fejlődni tud. Véleményem szerint Sartori ad a legsokoldalúbb és legkielégítőbb tipológia-képet, ami alapján érdemes az államok, így Magyarország pártrendszerét is megvizsgálni, és ez alapján levonni a következtetéseket.