Vizsgálataimmal az Eger környékén létező településközi kapcsolatokat, települések között létező együttműködéseket tártam fel és elemeztem. Több kapcsolati kategóriát analizáltam, amelyek feltárásakor igyekeztem az összefüggéseket megtalálni. A részletes, időbeli összehasonlításon alapuló, valamint teljes képet adó vonzáskörzet vizsgálat egyfajta bölcsőként szolgált az egyes területi lehatárolások vizsgálatának esetében, ugyanis rávilágított arra, hogy az Eger környéki térségek (agglomerálódó térség), társulások (EKT, EKTcT) ténylegesen az Egerhez legintenzívebben vonzódó települések köréből kerülnek ki. Természetesen a különféle szempontú megközelítésekből eltérő lehatárolások felvetése is jogos lehet. Eger vonzáskörzetének különböző szempontokból történő lehatárolása után szükségesnek tartom a legfontosabb következtetések levonását. Egyfajta összefoglalást kívánok adni az 1985-ös vizsgálat óta eltelt idő legjellegzetesebb változásairól, valamint kihangsúlyozni azokat a tendenciákat, amelyek jelenleg dominálnak és meghatározzák a térség fejlődését. (1) Eger központi szerepe megkérdőjelezhetetlen, amit igazolnak az elvégzett vizsgálatok. A város körül kialakult vonzáskörzet igen kiterjedt, de a komplex vizsgálat eredményeit tekintve az 1985-ös lehatároláshoz képest jelentősen szűkült. Ennek oka a középszintű funkciókkal felruházott városok – főként Gyöngyös, Mezőkövesd és Heves – szerepének növekedése.

• 50 - (2) Az egyes funkciókat külön-külön vizsgálva a következő megállapításokat tettem: a) A legnagyobb kiterjedéssel az oktatási vonzáskörzet rendelkezik, míg 1985-ben az egészségügy vonzásterülete volt a legkiterjedtebb b) A Markoth Ferenc Kórház megőrizte jelentőségét és az adminisztratív úton kijelölt vonzásterülete alig változott. c) A kiskereskedelmi vonzáskörzet is átalakuláson ment keresztül. Pozder Péter kiemelte, hogy az északi területek ellátására jelentős szerep hárul. 2010-ben az északra eső területek – leginkább a Bélapátfalvai kistérség – erős vonzása mérséklődött. d) A napi ingázás folyamatait tekintetében a megye északi területének intenzívebb vonzása miatt szélesedett a vonzásterület. e) A piac vonzáskörzete továbbra is a legkisebb annak ellenére, hogy kiterjedt a vonzásöv f) A komplex vonzáskörzetet vizsgálva megállapítható, hogy a vonzásterület nagysága csökkent, ugyanakkor a közepesen és a gyengén vonzódó térség területe kiterjedt. A „szupergravitációs” számítás alapján kapott elméleti vonzáskörzet két időpontban történő vizsgálatának eredményei, ellentmondásban vannak az empirikus módszer komplex vonzáskörzetének változásával: amíg az előbb említett elméleti analízis, az elmúlt negyedszázadban a vonzáskörzet bővülését jelezte, addig azzal ellentétben a komplex vizsgálat szűkülést mutatott ki. Ennek okaira a 9.2 fejezetben kerestem a magyarázatot és találtam meg az összefüggéseket. A vonzáskörzet területén fellelhető különböző aspektusból létrejövő területi egységek vizsgálata képezte a dolgozatom második nagy fejezetét. Egy korábban - 2009-ben – elvégzett vizsgálatra támaszkodva mutattam be az Egri Agglomerálódó Térség legfontosabb vonásait. Rávilágítottam arra, hogy mely tényezők az Eger környéki agglomerálódás legfőbb okozói (pl. kiköltözések), és felvetettem a jelenlegi lehatárolás létjogosultságának problematikáját is. Az EKTcT és az EKT munkájának bemutatásával igyekeztem rávilágítani arra, hogy szükség van a térségi együttműködésekre, hiszen az egyre nehezebb helyzetbe kerülő önkormányzatok a sokasodó közfeladatok ellátását csak térségi összefogással képesek megvalósítani. A vonzáskörzet vizsgálat alapján az Egri kistérség jelenlegi lehatárolása ésszerűnek és jogosnak mondható, hiszen a térséget az Egerrel intenzív kapcsolatban álló települések alkotják.
• 51 - Összegzésként megállapíthatjuk tehát, hogy az elmúlt negyedévszázad alatt jelentős változások következtek be Eger vonzáskörzetét illetően. Annak ellenére, hogy szűkült a vonzásöv, középfokú központként továbbra is Heves megye legjelentősebb városa, amely felsőfokú funkciókkal is kiegészül, főként az oktatás és az idegenforgalom terén (Pozder P. 1985). A vonzásterülete több kistérség határát is átlépi, valamint átnyúlik a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán is. Eger szűk vonzáskörzetében jelen van a szuburbanizáció folyamata, amely egyes települések esetében az agglomerálódás szintjének fokozódásához vezet. Az Egri kistérséget erős alapokon nyugvó térségi együttműködés jellemzi, amely a közös feladatok ellátásában nyilvánul meg leginkább.