Harkályfélék társulásszerkezete egy dél-bükki területen
| dc.contributor.advisor | Juhász, Lajos | |
| dc.contributor.author | Skarbik, Eszter | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2019-11-19T13:03:19Z | |
| dc.date.available | 2019-11-19T13:03:19Z | |
| dc.date.created | 2019 | |
| dc.description.abstract | A koros fák számának fogyatkozásával egyes odúlakó fajok állományának csökkenése tapasztalható. A klímaváltozás következtében még azok az erdőállományok is kiszáradásnak indultak, amelyek jobban elviselik a melegebb, szárazabb periódusokat. Az éghajlatváltozás jelenlegi tendenciáját figyelembe véve sík-domb-és hegyvidékeken is megfigyelhetőek a kiszáradási folyamatok. Az érintett területeken a fauna különbözőképpen reagál a bekövetkezett változásokra. A fajok többségére nézve ezek a változások negatívak, de vannak azonban kivételek, mint a harkályok, akik szemben más fajokkal jobban preferálják a kiszáradóban lévő, vagy már kiszáradt fákat, hiszen ezek fészkelő-és táplálkozóhelyként szolgálnak számukra. A harkályfélék (Picidae) a magyar madártani szakirodalomban kevesebb figyelmet kapnak az utóbbi időben, néhány ritkább faj, a fekete harkály, vagy a fehérhátú fakopáncs kivételével. Munkámban arra kerestem a választ, hogy az egyre melegebbé és szárazabbá váló éghajlat milyen hatással van a Bükk-hegység néhány tipikus erdőállományára, illetve, hogy ezekben az erdőkben milyen harkályegyüttesek fordulnak elő. A kutatás módja a harkályfajok természetes viselkedés közbeni megfigyelése volt, továbbá adatgyűjtés végeztem az egyedek által látogatott fákról, valamint opcionális és valós költőhelyek feltérképezése is történt a területen. A vizsgálatot a Mindennapi Madaraink Monitoring protokoll alapján végeztem, továbbá a Bükki Nemzeti Park szakemberei által megtervezett felmérést is folytattam, amely szerint egy általuk készített terepnaplóba kellett feljegyezni a felfedezett odúkat, harkályok táplálkozására utaló jeleket, a véséseket vagy hántolásokat. Az eredmények alapján megállapíthatók a fakopáncsok fészkelési jellemzői, van-e, és ha van, milyen hasonlóság vagy különbözőség van az egyes fajok által választott fafajban, annak törzskerületében, vagy akár az általuk készített vagy elfoglalt odú magasságában. | hu_HU |
| dc.description.corrector | vt | |
| dc.description.course | Természetvédelmi mérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 38 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/276486 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | harkály | hu_HU |
| dc.subject | holtfa | hu_HU |
| dc.subject | Bükk-hegység | hu_HU |
| dc.subject | Dél-Bükk | hu_HU |
| dc.subject | odúlakó | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok | hu_HU |
| dc.title | Harkályfélék társulásszerkezete egy dél-bükki területen | hu_HU |
| dc.title.subtitle | Befolyásolja-e a klímaváltozás a harkályfajok megjelenését? | hu_HU |