Étkezési célú almaültetvények és posztharveszt műveletek ökonómiai elemzése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKovács, Evelin
dc.contributor.authorAntal, László
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-10-30T14:04:33Z
dc.date.available2017-10-30T14:04:33Z
dc.date.created2017-10-24
dc.description.abstractA világon mindössze 10 ország adja az összes almatermés 95%-át. Ezek között szerepel Kína, az EU28, az Egyesült Államok, Törökország, India, Oroszország, Chile, Brazília, Ukrajna és Dél-Afrika.A 2000-es évek elején rendelkezésre álló 41 ezer hektár ültetvényből napjainkra 25 ezer hektár maradt és ez a hanyatló tendencia folytatódni látszik az elkövetkezendő időkben is.Az almatermesztés jövedelmezőségét vizsgálva elmondható, hogy a közvetlen termelési költségek az első két gazdaság esetében közel azonosnak mondhatók. A „C” gazdaságban kb. 300 000 forint/hektárral kevesebb ez az érték, amelyben legnagyobb szerepe a csekélyebb személy jellegű költségeknek volt. A két legnagyobb személy jellegű költség az összegyűjtött adatok alapján a metszés, illetve a betakarítás során felmerülő műveletek, melyek együttesen csaknem a ¾-ét teszik ki a költségeknek. A három gazdaság átlagosan 938 000 Ft/ha nettó jövedelem elérésére képes támogatásokkal együtt. Az átlaghoz képest a „B” gazdaságban a nettó jövedelem értéke meghaladja a 1 000 000 Ft/ha-os értéket, míg az „A” és „C” ültetvények elmaradnak ettől. A költségarányos jövedelmezőség megmutatja, hogy 100 Ft termelési költségre hány forint jövedelem jut. Ez az érték átlagosan 79% körül mozog, vagyis 100 Ft termelési költséggel 79 forint jövedelemhez jutnak a gazdálkodók. Miután a termelők leszedték az almát, elszállították a tárolóba, amely jelen esetben a tuzséri TÉSZ-ben található, megkezdődnek a posztharveszt tevékenységek. Alapvetően két fő kategóriát különböztethetünk meg a tárolóban, ez pedig a Smart fresh technológiával való kezeltetés vagy annak hiánya. Átlagosan 37,3 ft/kg körüli önköltséggel bírnak a modellek. Korábban már volt róla szó, hogy a Smart Fresh nevű eljárás lényegében az alma „öregedését” lassítja le olyan módon, hogy a betárolt almát 24 órára légmentesen elzárják, ami után kijuttatnak egy 1-MCP nevű anyagra (1-metil-Ciklopropén) épülő gázt. Az adatokat összegezve, valamint együtt értékelve elmondható tehát, hogy költségek terén képes pozitív eltéréseket produkálni a Smart Fresh technológia. A kezdeti időszakban minimális az eltérés, ami javarészt a fejlett ULO tárolónak köszönhető, mivel ez a technika önmagában képes a hosszú tárolhatóságra.A téli időszakban már kezd előnyévé válni az almának a kezelés, ugyanis ezen modell alapján a gazda 520 800 forintos nyereségtöbbletet realizálhatna. Végezetül a tavaszi modell esetében már igazán szembeötlő a különbség. Ezen értékeknél maradva már 1 008 000 forint lenne a gazda többlete kezelt alma esetében.hu_HU
dc.description.correctorKE
dc.description.courseGazdasági és Vidékfejlesztési agrármérnökihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent57hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/245005
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectalmahu_HU
dc.subjectposzharveszt
dc.subjectköltség
dc.subjecthaszon
dc.subjectalmatermesztés
dc.subjectULO
dc.subjectSmart Fresh
dc.subjectkezelés
dc.subjectMCP
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleÉtkezési célú almaültetvények és posztharveszt műveletek ökonómiai elemzésehu_HU
dc.title.translatedECONOMIC ANALYSIS OF APPLE PLANTATIONS FOR EATING PURPOSES AND POSTHARVEST OPERATIONShu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Gazdálkodástudományi Intézet)