Az államok gazdasági rendje, gazdasági berendezkedése korról korra változik, átalakul. Habár a számos külső (nemzetközi, európai) illetve belső (társadalmi, politikai, kulturális) hatás révén államonként eltérő, sokszínű gazdasági rendszer alakult ki, az azonban vitathatatlan, hogy a gazdaság már a kezdetektől egy adott állami berendezkedés legfontosabb bástyáját képezte. A gazdasági élet jogi szabályozásában, mint végső eszköz, a büntető jogszabályok kiemelkedő szerepet játszanak, amelyek a piaci viszonyok erősödésének hatására nagymértékben hozzájárultak a gazdasági büntetőjog fejlődéséhez. Dolgozatomban rávilágítok a gazdasági élet büntetőjogi szabályozására, szűkebb értelemben a Btk. XVII. fejezetét képező gazdasági bűncselekmények közös vonásaira, csoportosítására, történeti fejlődésére. Kiemelt figyelmet fordítok a dolgozatom alapját képező, a fogyasztók és versenytársak érdekeit sértő egyes bűncselekmények tárgyalására, amelynek keretében részletesen bemutatom a „Rossz minőségű termék forgalomba hozatala”, a „Minőség hamis tanúsítása”, az „Áru hamis megjelölése”, valamint „A fogyasztó megtévesztése” elnevezésű tényállások fontosabb jellemzőit. E bűncselekmények „kerettényállás jellegére” tekintettel, egyik legfontosabb jogszabályi háttéranyagként jelenik meg a közösségi jog (az ide kapcsolódó rendeletekkel, irányelvekkel), amelynek a magyar büntetőjogra gyakorolt kiemelkedő hatása miatt, egy önálló fejezetet szántam az Európai Unióban megjelenő, fogyasztókat és versenytársakat védő szabályozások ismertetésére. Összegzésképpen külön kitérek a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban felmerülő problémákra, a lehetséges megoldásokra, a gazdasági bűnözés elleni küzdelem hatékony, megfelelő eszközeire.