Az autóversenyzés mind fizikálisan, mind mentálisan hatalmas kihívást jelent a szervezet egészére nézve. A pálya karakterisztikája, kanyarok, egyenesek, tengerszintfeletti magasság mellett, rengeteg erőhatás éri a pilóták testét. A kutatásunkban a mozgásszervrendszerre ható erőket vizsgáltuk főként, illetve a versenyző helyzetét az autóban. Összefüggést kerestünk az őket érő terhelés, a versenyülés, illetve az ágyéki gerincre célzott erősítés és a rövidülésre hajlamos izmok nyújtása között. A mechanikai- és fizikai stressz okozta vibráció áttevődik a gerincükre, mely egy idő után fájdalmat indukál. A felsoroltak mindegyike a nem-specifikus derékfájdalom kialakulásához vezet. Sokan nem is gondolnák, hogy egy Forma 1-es pilóta mekkora terhelést kap egy verseny alatt. Folyamatos koncentrációt igényel, hogy a pályán tartsa az autót, egy kisebb hiba is a futam végét jelentheti számára. Rendkívül fontos, hogy fizikálisan a maximumot hozza ki magából a felkészülés alatt, hiszen nem engedheti meg magának, hogy a fáradtság elterelje a figyelmét. Azonban a fellépő derékfájást kivédeni és megszüntetni egy versenyhétvége alatt nehéz, emiatt kifejezetten fontos a primer prevenció. Ez alatt azt értjük, hogy a fájdalom fellépése előtt már megelőzésként foglalkozunk az ágyéki gerinccel. Kutatásunkban előzetes kérdőívvel, mozgástartomány méréssel, illetve izomerő méréssel kívántunk objektív adatokat gyűjteni. Ezt követően tréningprogramban vettek részt a pilóták, melynek során célzott erősítő gyakorlatokat kaptak az ágyéki gerincre koncentráltan. Továbbá a rövidült izmaikat mobilizáltuk, nyújtó feladatokat végeztettünk velük. A mozgásprogram hatékonynak bizonyult, látványos fejlődést értek el a sportolók, melyet a visszaméréseink igazoltak. Összességében elmondhatjuk, hogy a fizikai terhelés okozta, nem-specifikus derékfájdalom célzott-, illetve rendszeres terápiával csökkenthető, akár teljesen megszüntethető az autómotorsportot űzők körében.