A képességeihez képest évek óta alulteljesítő magyar kertészet számára a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012-ben publikált „Kert Magyarország” programja új lehetőséget teremthet a változásra. A program Magyarországot a Kárpát-medence tágabb térségének kertészeti centrumává kívánja változtatni. A fejlesztések legfontosabb eszközei a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklus forrásainak elosztására készülő mezőgazdasági pályázatok, amelyek megfelelően koordinálva a gyümölcságazat sejtjeiként működő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a kapcsolódó szakmai és integrátor szervezetek modernizációját segíthetik elő. Azt, hogy megtudjuk, az új EU-s pályázatokat az ágazat mely részeire koncentrálva, kiket, milyen tevékenységükben támogatva lenne érdemes megjelentetni, ágazati helyzetelemzéssel kívántam feltárni. A helyzetelemzés, hogy az ágazat hátterét jobban értsük, a Kádár korszaktól indulva 2014-ig vázolja a gyümölcstermelés és gyümölcs kereskedelem pályáját. A szakirodalmi áttekintés során idézett művek, a KSH és a FAOSTAT statisztikái világosan mutatják, hogy a termésmennyiség és az export forgalom folyamatos csökken. A belföldi piacokat megvizsgálva láthatjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációjával miként rendeződik át a piac, új kihívások elé állítva a termelőket. A termelés és kereskedelem fejlesztendő részeinek azonosításához mélyinterjú kérdéssort állítottam össze a szakirodalmi áttekintés kiemelt gondolataiból, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Hajdú-Bihar megyei gyümölcstermelő és értékesítő gazdákkal beszéltem át. Kíváncsi voltam a javasolt szakmai fogások és változtatások termelői megítélésére. A mélyinterjú húsz darab kérdése a kiválasztott gazdák termelői és kereskedői tevékenységére kérdez rá szisztematikusan, bátorítva őket személyes véleményeik megfogalmazására.. A mélyinterjúk eredményeként megállapítható, hogy a gazdák tisztában vannak azzal, milyen lépéseket lehetne tenniük a termésingadozás csökkentésének az elérésére. Öntözni, a faállományt frissíteni, a fák és gyümölcsök kezeléséhez szükséges kisebb-nagyobb gépeket beszerezni szinte mindegyik gazdának van lehetősége, a komolyabb fejlesztéseket igénylő tanácsok követése, mint pl. minőségbiztosítási rendszer bevezetése, jégháló rendszer beszerzése és felszereltetése, termál- és bioenergia adottságok kihasználása stb. viszont önerő híján nem nagyon megy. Javaslatom szerint ezért olyan új, EU-s finanszírozású pályázatokat kellene kiírni, amelyek valamilyen formában alkalmat teremtenének tőkeszegény gazdaságok számára is komolyabb technológiai beruházások indítására. Emellett a termelők hatékonyabb tájékoztatása és segítése lenne szükséges az új pályázati konstrukciók megismertetése, a kiírások értelmezése, a pályázatok megírása és a nyertes pénzek elszámolása terén, mert az információhiány és a korábbi rossz pályázati tapasztalatok távol tarthatják őket az új forrásoktól.
A jobb értékesítési eredmények elérésének előfeltételei a magasabb színvonalú termelés és a megfelelő értékesítési csatorna kiválasztása. Az első kritérium eléréséhez a gazdákat a TÉSZ tagság is hozzásegítheti. Ezért a TÉSZ-ek állami támogatottságát és népszerűségét szükséges lenne emelni. A nagy termelők mellett a TÉSZ-ek lennének képesek arra, hogy a piacot folyamatosan kellő mennyiségű, homogén minőségű gyümölccsel lássák el. A kiskereskedelmi láncoknak történő értékesítést az alacsony felvásárlási árak és a magas minőségi / logisztikai követelmények miatt sok gazda nehézkesnek találja és az első sikertelen próbálkozások után feladja. Azonban a láncokkal való együttműködés nagy előnyei, a vevőfizetői biztonság és a tervezhetőség alapot teremthetnek a vállalkozás lassú, de fokozatos fejlesztésére. Az üzletek a nagykereskedői árrés kiiktatására irányuló törekvéseik miatt szívesen fogadják a termelőket akkor, ha azok képesek megszervezni a gyümölcsök beszállítását. Ilyen esetben a termelő jobb áron értékesítheti terményeit, mintha nagykereskedőknek adná át a szokásos nyomott áron. Külföldi, nyugat-európai piacok meghódításával is érdemes próbálkozni a gazdáknak, mert az EU a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs importőreként igényt tart a jó minőségű, megfelelően osztályozott és előkészített magyar gyümölcsökre is.