Bevezetés: A diabetes mellitus prevalenciája világszerte, így Magyarországon is folyamatosan emelkedik, és hosszú távon súlyos szövődményekhez, köztük diabeteses nephropathiához vezethet. Ennek korai felismerése fontos, ugyanakkor a rutin vizsgálatokkal kihívást jelentő feladat. Bár a hasi CT vizsgálat nem része a rutin diabetes-diagnosztikának, a más okból készült felvételek a vesék szerkezetéről értékes információt adhatnak. A mesterséges intelligencia alapú szegmentálás lehetővé teszi, hogy ezen CT-kből finom radiomikai paramétereket nyerjünk ki, amelyek ígéretes biomarkerekké válhatnak a korai diabeteses vesekárosodás felismerésében. Célkitűzés: A diabeteses és nem diabeteses betegek veséinek CT-alapú morfológiai és radiomikai jellemzőinek elemzése mesterséges intelligencia alapú szegmentálás alkalmazásával, normál glomeruláris filtrációs ráta (eGFR > 90 ml/perc/1,73 m²) mellett. Módszerek: 2021.06.17. és 2025.01.31. közötti időszakból kigyűjtöttük azokat a hasi CT-vizsgálatokat, amelyekhez 3 hónapon belüli HbA1c-érték is rendelkezésre állt. A betegeket HbA1c alapján, illetve aszerint soroltuk csoportokba, hogy a CT-vizsgálat idején ismert volt-e II. típusú diabetesük. Vizsgálatunkba 38 olyan eset került be, akiknél az eGFR > 90 ml/perc/1,73 m² volt. Vizsgálatunkból kizártuk a vizsgálatokon egyértelmű strukturális vese eltérésekkel rendelkező betegeket (tumor, gyulladás, nagyobb cysták). Többváltozós lineáris regressziós modellt alkalmaztunk, a vesetérfogatok alakulásának vizsgálatára, amelyben a diabeteses status mellett az életkort, a nemet és a testfelszínt (BSA) kovariánsként szerepeltettük. Eredmények: Az életkorra, nemre és testfelszínre korrigált többváltozós lineáris regresszió alapján a diabetes független összefüggést mutatott a nagyobb teljes vesetérfogattal (β = 70,7 ml, 95% CI: 18,6-122,9, p = 0,009). A testfelszín volt a vesetérfogat legerősebb meghatározója (β = 261,4 ml/m², 95% CI: 161,5-361,3, p <0,001), míg az életkor (p = 0,96) és a nem (p = 0,44) nem mutatott szignifikáns kapcsolatot. Konklúzió: Eredményeink alapján a testfelszínre, életkorra és nemre korrigált vesetérfogat szignifikánsan nagyobb a diabeteses betegekben, ez összhangban van a korábbi irodalmi adatokkal. Vizsgálatunk legfontosabb eredménye, hogy ez a paraméter könnyen kinyerhető a más okból készült, rutin CT vizsgálatokból is. Ez a különbség alkalmas lehet CT-alapú biomarkerként a diabeteses nephropathia korai felismerésére, illetve bizonyos esetekben a rejtett diabetes detektálására is. A vizsgálatunkba bevont kis esetszám miatt további validálás szükséges.