A rheumatoid arthritis (RA) egy krónikus, szisztémás gyulladásos megbetegedés, mely szimmetrikus polyarthrissel és ízületi károsodással jár. Az RA-ban szenvedő betegek fokozottan hajlamosak a szív- és érrendszeri betegségekre (CVD), valamint a helyi és szisztémás osteoporosisra, ami a csonttörések fokozott kockázatához vezethet. A Janus kináz (JAK) inhibitorok az RA kezelésére használt legújabb terápiás szerek, melyek képesek egyidejűleg több különböző citokin, hormon és növekedési faktor jelátviteli útvonalát gátolni és így a gyulladásos folyamatokat csökkenteni. Vizsgálataink során a 12 hónapon át szedett, JAK gátló tofacitinib terápia hatásait tanulmányoztuk a csontdenzitásra (BMD) és a csontturnover markerekre, valamint az FDG-PET/CT segítségével meghatározott ízületi és érfali gyulladásra RA-s betegek. Első vizsgálatunkban azt találtuk, hogy egy éves tofacitinib kezelés képes gátolni a csontritkulás előrehaladását, csökkenteni a szisztémás gyulladást és javítani a klinikai paramétereket. Továbbá növelte a csontképződés markereit, miközben csökkentette a csontfelszívódási biomarkereket, ami a csontanyagcsere pozitív egyensúlyához vezetett. Eredményeink arra utalnak, hogy az autoimmunitás, az életkor, valamint a csont- és gyulladásos markerek mind szerepet játszhatnak a tofacitinib csontdenzitás változásokra gyakorolt hatásának modulálásában. Második vizsgálatunk kimutatta, hogy a tofacitinib az aortafali és szinoviális gyulladás csökkenéséhez vezetett, továbbá összefüggéseket figyeltünk meg az aortafali és ízületi PET/CT paraméterek és a gyulladásos markerek, valamint a betegségaktivitás között. Az ultrahanggal mért vaszkuláris paraméterek és a PET/CT értékek között is szignifikáns korrelációkat találtunk, így a szisztémás gyulladás fontos szerepet játszhat érfali gyulladás és érrendszeri károsodás kialakulásában. A csontanyagcserét vizsgálva, pedig azt találtuk, hogy a szisztémás gyulladás, valamint a szinoviális és vaszkuláris gyulladás is hozzájárulhat a csontvesztéshez RA-ban.

Rheumatoid arthritis (RA) is a chronic, systemic inflammatory condition. RA patients have an increased susceptibility to cardiovascular diseases (CVD) and associated with localized and systemic osteoporosis, which may lead to an increased risk of fragility fractures. Janus kinase (JAK) inhibitors are the latest therapeutic agents, which are used to treat RA and are able to simultaneously inhibit the signalling pathways of different cytokines, hormones and growth factors to reduce inflammation. Our study investigated the effects of 12 months tofacitinib (JAK inhibitor) therapy on bone mineral density (BMD) and bone turnover markers, as well as on articular and vascular inflammation as determined by FDG-PET/CT in patients with RA. In our first study, we found that one year of tofacitinib treatment was able to inhibit the progression of osteoporosis, reduce systemic inflammation and improve clinical parameters. It also increased markers of bone formation while decreased bone resorption biomarkers, leading to a positive balance of bone metabolism. Our results suggest that autoimmunity, age, and bone and inflammatory markers may all play a role in modulating the effects of tofacitinib on bone density changes. Our second study showed that tofacitinib led to a reduction in aortic wall and synovial inflammation, and we observed associations between aortic wall and joint PET/CT parameters and inflammatory markers and disease activity. Significant correlations were also found between ultrasound-measured vascular parameters and PET/CT scores, suggesting that systemic inflammation may play an important role in the development of vascular inflammation and vascular damage. Moreover, by examining bone metabolism, we found that systemic inflammation, as well as synovial and vascular inflammation, may contribute to bone loss in RA.