Az elektronikus kereskedelem joga
| dc.contributor.advisor | Fézer, Tamás | |
| dc.contributor.author | Tóth, Tímea | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-01-28T11:28:24Z | |
| dc.date.available | 2009-01-28T11:28:24Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-01-28T11:28:24Z | |
| dc.description.abstract | Az internet megjelenése, és széles körben való elterjedése szignifikáns változásokat hozott a kereskedelem terén: ma már a gazdasági tárgyú szerződések egyre nagyobb százaléka elektronikus úton jön létre. Nyilvánvalóan ezek a jogviszonyok is igénylik a megfelelő jogi szabályozást ( az internet, mint "jogon kívüli", önszabályozó "kibertér" gondolata viszonylag hamar csődöt mondott), azonban az újszerű megoldások nem voltak beilleszthetők a már meglévő szabályozási keretek közé. A szabályozás szükségességét felismerve a ’90- es évek derekán széleskörű jogalkotási folyamat indult meg. Az első jogalkotók között szerepelt az Egyesült Államok (akit a legkorábban ért el az elektronikus kereskedelem problematikája), de említést kell tenni olyan nemzetközi szervezetekről, mint az ENSZ, illetőleg az OECD, akik a nemzeti szabályozásoknak ma is alapját képező rendelkezéseket fektettek le. Dolgozatomban ismertetem a fentiek által elfogadott legfontosabb dokumentumok fő tartalmi elemeit, úgyszintén a későbbi Uniós jogalkotás eredményeit is. Majd részletesen elemzem az- elsősorban közösségi jogforrásokon alapuló- magyar szabályozást. Az EU irányelvi követelményeinek eleget téve 2001- ben elfogadásra került hazánkban az elektronikus kereskedelmi törvény, amely bár alapvetően megfeleltethető a kapcsolódó irányelvi rendelkezéseknek, néhol azonban mégis eltér attól. Ezt persze az irányelvi szabályozási forma lehetővé teszi, a fogalombeli külöbségek azonban mégis a jogharmonizációs célkitűzések ellenében hatnak. A törvényhez kapcsolódóan megvizsgálok néhány egyéb jogszabályt is, amelyek annak rendelkezéseit kiegészítik- elsősorban a fogyasztóvédelem, és az adatvédelem terén. Ezen kérdések kiemelése különösen jelentős a fogyasztói ügyletek szempontjából, az e- kereskedelmi törvény azonban nem tartalmaz erre nézve részletes szabályozást. Így mindenképpen indokolt az egyéb jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele, és részletesebb ismertetése. Összességében a jelenleg hatályos magyar, és nemzetközi szabályozási modellek jelentik dolgozatom vázát. Ki kell azonban emelni, hogy ezek a jogszabályok folyamatos változásnak vannak kitéve,hiszen az elektronikus gazdasági kapcsolatok kérdésköre a jog olyan állandóan változó szegmensét képezi, amely a folyamatosan megújuló technológiákhoz igazodó szabályozást igényel. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 84 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78347 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | elektronikus gazdasági kapcsolatok | en |
| dc.subject | elektronikus ügyletkötés | en |
| dc.subject | spam | en |
| dc.subject | adatvédelem | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Az elektronikus kereskedelem joga | en |