Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam ezt a kivételes témát, a kegyelmezést. Először a kegyelem szó eredetével, jelentésével, a büntetőjogban elfoglalt helyével foglalkozom. Mivel a kegyelem nemcsak e jogterületen van jelen, hanem gyökereit a kereszténységben találhatjuk, ezért ebből az aspektusból is szükséges megvizsgálni a fogalmat. Ezt követően áttekintem az intézmény hazai történetét, a fontosabb, változást hozó korszakokra és törvényekre helyezve a hangsúlyt. A téma nagysága miatt nincs lehetőségem e dolgozatban teljes terjedelmében vizsgálni a kegyelmet. Így az egyéni kegyelem területére koncentrálok, de természetesen elengedhetetlen néhány ponton az általános kegyelem érintése is. A történeti fejlődés ismertetése után egy rövid nemzetközi kitekintést adok, megvizsgálva a kegyelem szabályozását egy monarchiában és egy prezidenciális köztársaságban.Ezután a jogintézmény megítélésére, gyakorlatban való megjelenésére, szabályozására térek rá. Szeretném bemutatni a köztársasági elnöki egyéni kegyelem területén belül az eljárási és a végrehajtási kegyelmet, mivel e kettő illette meg kezdetektől fogva, s fonódott össze évszázadokon át a magyar államfő kezében. Terjedelmi okok és a kegyelmi mentesítés összetettsége miatt e területet csak érinteni tudom. Vizsgálatához szükséges lenne a mentesítés egészének áttekintése, ezt azonban e dolgozat keretei nem teszik lehetővé. A téma aktualitását a kegyelem tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel való összekapcsolása adja. A közvéleményt is foglalkoztatja – az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot elmarasztaló ítéletében is megfogalmazott – emberi jogi problémák orvoslása, melynek módját a Kormány és az Országgyűlés az egyéni kegyelmezési jogban látta, így adva vissza az elítélteknek a szabadulás reményéhez való jogát.