Az eltérő genotípusú kukorica hibridek kelésdinamikájának vizsgálata különböző talajművelési módokban és tápanyagszintek mellett

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTamás, András
dc.contributor.authorTóth, Máté
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2022-11-16T10:20:28Z
dc.date.available2022-11-16T10:20:28Z
dc.date.created2022-10-19
dc.description.abstractDolgozatomban három fajtájú kukorica hibrid kelési dinamikájának vizsgálatával foglalkoztam két éven keresztül, amit Debrecen Látóképi Kísérleti Telepen végeztem. Az irodalmi áttekintésem alátámasztja, hogy  a növekvő élelmiszerigényeket a mezőgazdasági termeléssel el kell látni;  a termelés során a talaj fenntarthatóságát figyelembe kell venni a különböző művelési módok pozitív és negatív hatásait;  a precíziós talajművelési módok hasznosak a kukorica termesztésénél;  a műholdas távérzékelés nagy haszonnal alkalmazható a növénytermesztésben;  a nitrogén pozitívan hat a kukorica kelésére. Megfigyeléseinket 2021-ben, és 2022-ben végeztem. A kukorica hibridek a következők voltak: 2021-ben: Merida 380; Coresano 490-510; Fornad-420, 2022-ben pedig: Merida 380; Fidencio 470; Fornad 420. A kísérletben három talajművelési változat: őszi szántás, sávos és lazított kísérlet; valamint három különböző, növekvő N adag hatását tanulmányoztuk a kukorica három különböző fajtájú jelzőnövényei között, a kelés után öt napon keresztül. A keléstől számítva megszámoltuk a kikelt töveket, és ezeket diagramokon ábrázoltuk. Megfigyeltük a különböző fajták növényborítottságát a műholdas távérzékelés adatai alapján. A kapott eredmények, megfigyelések alapja az volt, hogy a műtrágya pozitív hatással van a kukorica kelésére. Eredményeink alapján következtetéseket vontunk le a különböző kukorica hibridek keléséről az eltérő művelési módokban és kijuttatott műtrágyamennyiségek hatására. Vannak olyan hibridek, amik jobban tűrik a tápanyaghiányt, mások megfelelő keléséhez nagyobb mennyiségű műtrágyára volt szükség. A Merida-380-as fajta mutatott legjobb kelési dinamikát a kontroll területen. A műtrágyázás hatására a kelési dinamika javul, nem húzódik el, kevesebb lesz a későn kikelt és a tőhiány, a kelések többsége az első-két napra esik. Lazított talajművelésben a legnagyobb a növényborítottság is, és legdinamikusabb a kelés, érdemes a Fornad-420-as fajtát választani. Az őszi szántás kísérletében a Coresano-490-510-es és a Fidencio-470-es fajtákat helyezzük prioritásba.
dc.description.courseMezőgazdasági mérnök
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent51
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/340410
dc.language.isohu
dc.subjecttalajművelés
dc.subjectkukorica
dc.subjectvetés
dc.subjectprecízió
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Talajtan
dc.titleAz eltérő genotípusú kukorica hibridek kelésdinamikájának vizsgálata különböző talajművelési módokban és tápanyagszintek mellett
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)