A növekvő népesség élelmiszer- és energiaigényeinek kielégítése alapvető kihívás, ezzel párhuzamosan fontos kérdés, hogy az egyre szűkösebben rendelkezésre álló termőföldön az élelmiszertermelés mellett milyen mértékben történjen a bioenergia termelése. A szerves anyagok termelésének és felhasználását célzó gazdasági elemzések, azaz a bioökonómiai kutatások a biológiai és biotechnológiai tudományok fejlődésével egyre inkább előtérbe kerülnek. A kidolgozott környezetkímélő technológiákkal a mezőgazdaság nem csak hatékonyabb élelmiszertermelésre lett képes, hanem ma már a „zöldenergia” vagy a „zöldkémiai” ipar számára is képes nagyobb hozzáadott értékű termékeket előállítani. A biomassza ellátási lánc első eleme a szaporítóanyag megfelelő kiválasztása, a világon a potenciálisan rendelkezésre álló, ún. dedikált biomassza növényeket magról vagy vegetatív úton (klónozással) szaporíthatóak. Az egyik ilyen, kizárólag vegetatív úton (tőosztás, szárdugványozás vagy biotechnológiai módszerek) szaporítható, ígéretes rizómás évelő növény az olasznád (Arundo donax L.). Az elmúlt évszázad végétől kezdve sokan az olasznádat cellulóz-alapú biomassza-ipar egyik perspektivikus növényének tekintik. Kitüntetett szerepét elsősorban hektáronkénti magas biomassza hozamának, kedvező kémiai összetételének, talajokkal, nehézfémekkel, különböző szennyezőanyagokkal és éghajlati viszonyokkal szembeni kitűnő adaptációs képességének, alacsony energia-bevitelének és sokoldalú hasznosítási lehetőségének (biogáz-, bioetanol-, cellulóz- és papírgyártás, tüzelőanyag, hangszerkészítés, építőanyag, fitoremediációs-, dísz- és gyógynövény stb.) köszönheti. A disszertációmban bemutatott kutatásaim céljait az olasznád biotechnológiai úton történő szaporítás kérdései köré csoportosítottam, az alábbiak szerint. Az egyik fő célom volt a biotechnológiai (in vitro) úton előállított amerikai és magyar olasznád ökotípusok energianövényként történő termesztésének bemutatása, növekedési sajátosságaik és biomassza hozamának vizsgálata a Debreceni Egyetem Jövő Növényei Biomassza Bemutató Kertben kisparcellás kísérletekben (Debrecen, Magyarország). A termesztéstechnológia különböző elemeinek kutatása, a többéves olasznád biomassza hozamok értékelése és összehasonlítása szakirodalmi forrásokban elérhető adatokkal és más energianövények biomassza termésadataival. A termésbiztonság vizsgálata, különös tekintettel az olasznád ökotípusok télállóságára. Magyarországról származó, téli fagyoknak jobban ellenálló olasznád ökotípusok hagyományos vegetatív és in vitro körülmények között végzett szaporítási technológiáinak kidolgozása és azok értékelése. A másik fő célom volt a biotechnológiai úton felnevelt olasznád szaporítóanyag-előállításának és biomassza termelésének gazdasági elemzése. Az olasznád különböző szaporítóanyag előállítási technológiák hatékonyságának összehasonlítása és azok értékelése. A leghatékonyabbnak vélt, nagyüzemi termelésre alkalmas szaporítóanyag-előállítási technológia költség-jövedelem viszonyainak értékelése, az olasznád termesztésére javasolható különböző termesztéstechnológia elemek ismertetése az olasznád várható termelés költségei függvényében. Az olasznád szaporítóanyag előállításától kezdve a teljes termesztési folyamat költség-haszon elemzése, az olasznád különböző hasznosítási lehetőségeinek és gazdaságossági kérdéseinek feltárása más biomassza növényekkel történő összehasonlításban. Továbbá a növény piaci bevezetését megelőző legfontosabb termesztéssel és hasznosítással kapcsolatos szempontok, a termesztés során felmerülő kritikus tényezők számbavétele. Nowadays, one of the global challenges is to ensure the sustainable management of food and energy supply for growing population, furthermore other question is to what extent the area of biomass production in the decreasing agricultural lands in addition to food and feed production. The world is already moving towards the bio-based society, due to the developments of biology and biotechnology sciences, in the research area of bioeconomy or bio-based economy, the economic analyses of production and utilization of green biomass is becoming more significant. Due to the developed environmentally friendly technologies, today’s agriculture not only produce commodities more efficient ways, but it can be produced higher-value added products for ‘green energy’ and ‘green chemistry’ industries. The first basic component of biomass supply chain is the feedstock production, the potential dedicated bioenergy species can be propagated by seeds or vegetative ways (cloning). One of the most promising perennial herbaceous rhizomatous grass is the giant reed (Arundo donax L.), it can be propagated by only vegetatively (division of rhizomes, stem cuttings or in vitro biotechnological methods). Over the end of the previous century, it has been considered one of the most perspective bioenergy species in ligno-cellulose based industries, thanks to the high biomass yield per hectare, favourable chemical components, adaptability of different kind of soil and climate conditions, high energy balance of cultivation and numerous utilisation opportunities (combustion, bioethanol-, biogas-, biochemical-, paper-, viscose-, cellulose production, woodwind musical instruments, stakes for plants, fishing rod, construction materials, ornamental or aromatic species, etc.). My scientific researches focused on the aspects of the biotechnological propagation of giant reed, the main and specific aims of my dissertation are listed as follows. One of my main research areas is the introduction of subtropical and continental adapted giant reed ecotype production derived from somatic embryos and analyses of growth characteristics and biomass yield under small-scale plantation at the Experimental Garden of Future Biomass Crops at University of Debrecen (Debrecen, Hungary). The researches of cultivation elements and harvesting, assessment of multiannual biomass yields compared with other potential energy plants and literature data. Crop safety test with prime attention to cold resistance of giant reed ecotypes. Development and assessment of propagation technologies (traditional vegetative and in vitro propagation) of giant reed ecotypes originated from Hungary with higher cold resistance. Another main purpose of my researches is the economic and cost-benefit analysis of biotechnological propagule production, biomass production and utilization prospects of giant reed derived from somatic embryos. Comparison and assessment of efficiency of technologies in giant reed propagate production. Cost-benefit analysis of a new biotechnological propagule production that is deemed the most efficient and suitable for large-scale production. Introduction of elements in cultivation practices that are recommended for giant reed production in terms of expected production costs, cost-benefit analysis of giant reed production in Hungary. Several possibilities for the utilization of giant reed analysed by the evaluation of literature data (combustion, biogas and bioethanol production) compare to other biomass species. I classified the most important risk factors for the market launch and large-scale production and utilisation of giant reed according to different criteria.