Csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása pecsenyekacsák termelési tulajdonságaira

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorDublecz, Fanni
dc.contributor.authorPál, László
dc.contributor.authorMolnár, Andor
dc.contributor.authorMárton, Alíz
dc.contributor.authorWágner, László
dc.contributor.authorHegyi, Orsolya
dc.contributor.authorHusvéth, Ferenc
dc.contributor.authorBustyaházai, László
dc.contributor.authorTakaró, Viktória
dc.contributor.authorNagy, Jennifer
dc.contributor.authorSzűcs, Krisztina
dc.contributor.authorSuch, Nikoletta
dc.contributor.authorKoltay, Ilona Anna
dc.contributor.authorDublecz, Károly
dc.contributor.statusPhD hallgatóhu_HU
dc.contributor.statusegyetemi oktató, kutatóhu_HU
dc.coverage.temporal2020.04.30.hu_HU
dc.date.accessioned2021-05-26T13:29:39Z
dc.date.available2021-05-26T13:29:39Z
dc.description.abstractJelen kísérlet célja csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének vizsgálata volt pecsenyekacsák teljesítménymutatóira és testösszetételére. A 150 db napos Cherry Valley SM3 Heavy pecsenyekacsa gácsér hízlalása során három takarmányozási kezelést, kezelésenként 5 ismétlés került beállításra. Egy kísérleti egységet fülkénként 10-10 db kacsa jelentett. Az I. kezelésben (kontroll) a tápok nyersfehérje-tartalma a tenyésztő cég által ajánlott takarmányozási technológia szerint került beállításra. A II. és a III. kezelés a kontrollhoz képest 1,0, illetve 2,5%-al kevesebb nyersfehérjét tartalmazott. Az indító l-es (0-7. nap), indító Il-es (8-14. nap) és a nevelő fázisban (15-42. nap) etetett tápok csupán a nyersfehérje-tartalomban különböztek, azok metabolizálható energia és ileálisan emészthető esszenciális aminosav szintjei azonosak voltak. A takarmányozási fázisok végén meg történt a kacsák élősúlyának és fülkénkénti takarmányfelvételének mérése, majd a mért adatokból az állatok súlygyarapodásának és takarmányértékesítésének számítása. A 42. napon, kezelésenként 12 kacsa levágását követően testösszetétel vizsgálatokra került sor. A tápok fehérjetartalmának csökkentése nem befolyásolta szignifikáns mértékben a teljesítmény-mutatókat. A testösszetételi paraméterek közül is csupán a vágási kihozatal és a grillfertig súly esetében adódott szignifikáns különbség, mely mutatók a II. kezelés esetében szignifikánsan kisebbek voltak. A kontroll kezeléshez viszonyítva a 1,0 és a 2,5%-al kisebb nyersfehérje-tartalmú tápok etetése kacsánként 55, illetve 61 Ft-al kisebb takarmányköltséget jelentett. A kísérlet eredményei alapján a pecsenyekacsa tápok nyersfehérje-tartalmát akár 2,5%-al is lehet csökkenteni kristályos aminosav-kiegészítők használatával.hu_HU
dc.format.extent14hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/310331
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectpecsenyekacsákhu_HU
dc.subjectnyersfehérje-tartalomhu_HU
dc.subjecttakarmányfogyasztáshu_HU
dc.subjecttestösszetételhu_HU
dc.subjecttermelési paraméterekhu_HU
dc.subject.disciplinetudományterületek::állattenyésztési tudományokhu_HU
dc.titleCsökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása pecsenyekacsák termelési tulajdonságairahu_HU
dc.typemagyar nyelvű peer review publikációhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Festetics DI