Témaválasztásom oka, hogy óvodapedagógusként dolgozva, napi szinten találkozom azzal a ténnyel, hogy nagyon sok gyermek számára az anyanyelvünk elsajátítása nehézségeket okoz. Az intézményben, ahol dolgozom, magas a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, akiknek a szókincse szegényes, a beszédükben megjelenő nyelvi szerkezetek eltérőek a többségi használattól. A szakdolgozatom az óvodáskorú gyermekek fonológiai tudatosságának a kialakulásáról, fejlődéséről szól. 60 fő 4-5-6 éves átlagos szociokulturális, valamint hátrányos helyzetű gyermekekkel végeztem kutatást. Két vizsgálati módszert alkalmaztam: a szókincsük megvizsgálására a LAPP aktívszókincsvizsgáló tesztet, míg a fonológiai tudatosságuk fejlettségének vizsgálatára a Lőrik József és Májercsik Edit által kidolgozott, Iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási- írási alapkészségének vizsgálata nevezetű vizsgálatot. 60 szülővel kérdőívet is töltettem ki, a meseolvasási valamint IKT eszközök használati szokásaikkal kapcsolatban. A kutatás során a célom az volt, hogy megtudjam a fonológiai tudatosság alakulása, fejlődése szempontjából milyen eltéréseket vélhetünk felfedezni a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek között, valamint, hogy a különböző életkorokban van-e szerepe annak, hogy ki milyen szociális hátterű családból érkezik. Ezzel a kutatásommal igyekszem feltárni az eltérő életkorú és anyagi helyzetű családokból érkező gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődését az általam vizsgált csoportokban.