Dolgozatom legfontosabb kulcsszava a településfejlesztés volt. A településfejlesztés célja a településen élő, ott dolgozó, a települést felkereső, meglátogató népesség életkörülményeinek-életminőségének, ellátási és környezet-egészségügyi viszonyainak átfogó, komplex jellegű javítása. Napjainkra a hagyományos vidéki értékek felértékelődtek, egyre több ember számára válik fontossá. A vidék ugyanis egy olyan pótolhatatlan természeti és társadalmi értékeket jelent, amelynek elhanyagolása végzetes hiba lenne. Esztár múltjának és jelen körülményeinek megismeréséhez kutatómunkát végeztem, amely érdekében összegyűjtöttem a településsel kapcsolatos könyveket, és kiadványokat. Segítséget kértem a település önkormányzatától is. Ezek alapján település feltárást végeztem. A község fejlettségének vizsgálatát gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontok szerint végeztem el, az országos helyzettel összehasonlítva. Összesen 56 mutatót elemeztem, mutatócsoportokra bontva. Természeti – környezeti szempontból a természeti adottságokat és az épített környezet jellemző mutatócsoportokat, társadalmi szempontból a demográfiai, humáninfrastruktúra és művelődés-kultúra mutatócsoportokat; gazdasági szempontból pedig a vállalkozás, foglalkoztatás-munkanélküliség, szociális helyzet és a kereskedelem-idegenforgalom mutatócsoportokat vettem figyelembe. Ezen mutatókat összevetettem az országos átlaggal, amelyet alapul véve viszonyszámokat képeztem. Ha a kapott érték 100% feletti, az országos átlagnál fejlettebb viszonyszámokat jelöl, ha 100% alatti, elmaradottságra utal. Esztár fejlettségét elemezve a következő eredményeket kaptam; természeti szempontból a település fejlettsége az országos helyzet 96,05%-a, a társadalmi fejlettség 92,75%-os az országos átlaghoz képest, míg a település gazdasági fejlettsége 99,92%. A kapott eredményekből látható, hogy a település természeti, társadalmi és gazdasági mutatói is az országos átlag alatt helyezkednek el, azaz mindhárom funkció elmaradottsággal jellemezhető. A természeti tényezők leggyengébb pontja a szennyvízelvezetés és a csatornázottság hiánya. A társadalmi fejlettségen belül elsősorban a bölcsőde és középiskola hiánya és a meglévő oktatási intézmények műszaki állapota alacsony szintű. A gazdasági szektor gyenge területei a magas munkanélküliség és a turisztikai tényezők hiányának köszönhető. Dolgozatom alátámasztásaként kérdőíves felmérést végeztem a lakosság körében, melynek, célja az volt, hogy feltárjam a lakosság véleményét a saját életkörülményeikkel, és gazdasági, társadalmi, és környezeti helyzetével kapcsolatban. A lakosság által kitöltött kérdőívek igazolták a számításaim helyességét. A településen mielőbbi lépéseket kell tenni a munkanélküliség és a népességmegtartás érdekében. Fontos lenne továbbá a turizmus, humánerőforrás fejlesztése. A turizmus fejlesztésével növekedne a község ismertsége. Az alacsony mértékű környezetszennyezésnek, a tiszta levegőnek, a nyugodt, csendes környezetnek számos előnye lehet a jövőben. Fontos, hogy az önkormányzat megragadja a lehetőségeket és végrehajtsa a fejlesztési koncepciókat, hogy a jövőben Esztár egy meghatározó láncszeme legyen a bihari térségnek.