A 2023. ÉVI WKF KARATE VILÁGBAJNOKSÁG NÉZŐINEK FOGYASZTÁSI SZOKÁSAI ÉS A NEMZETGAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA
Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Sporting event tourism is a rapidly expanding segment of sports tourism (DREYER, 2002; WEED, 2006; BÁNHIDI, 2015; BORBÉLY-MÜLLER, 2015; LAFLIN, 2018). Alongside the growing number of events, domestic and international spectators have also increased significantly (LAFLIN 2018, LACZKÓ-STOCKER, 2020). Hungary hosted the Karate World Championship for the first time in karate history. This study aimed to analyze the consumption habits of domestic and international spectators attending the event.
A questionnaire survey of 806 visitors was conducted, and the data was analyzed using SPSS. Economic impacts were assessed using input-output analysis based on the Sectoral Balance of Relations. Results indicated that the event's tourism appeal was primarily local and regional, with 78.7% of domestic respondents traveling less than 50 km. Domestic spectators attended an average of 2.76 competition days during the six-day event, while international visitors spent 4.42 nights in Hungary. The average total expenditures were HUF 43,075.26 for domestic spectators and HUF 471,741 for international spectators. The event contributed HUF 1.55 billion to Hungary's GDP. The World Championship reinforced Hungary's status in sports tourism, showcasing the economic and social benefits of hosting international events. Positive feedback from spectators affirmed the successful organization and highlighted the continued viability of such events in Hungary.
A sporteseményekhez kötődő turizmus nagymértékű fejlődést mutató területe a sportturizmusnak (DREYER, 2002; WEED, 2006; BÁNHIDI, 2015; BORBÉLY-MÜLLER, 2015; LAFLIN, 2018). A rendezvények számának emelkedése mellett a sporteseményekre kilátogató hazai és külföldi nézők száma is jelentősen növekedik (LAFLIN 2018, LACZKÓ-STOCKER, 2020). A karate sportág történetében Magyarország először rendezhetett Világbajnokságot. A tanulmányunk elsődleges célja a sporteseményre kilátogató hazai és külföldi nézők fogyasztási szokásainak vizsgálata. Kérdőíves adatfelvétel segítségével mértük fel az eseményre kilátogató hazai és külföldi nézők (n=806 fő) rendezvényhez kapcsolódó turisztikai és fogyasztási szokásait, a statisztikai elemzést SPSS program használatával végeztük el. Az esemény gazdasági hatásainak számszerűsítését az Ágazati Kapcsolatok Mérlegén alapuló input-output elemzés módszerével végeztük el. Az esemény turisztikai vonzerőjéről elmondható, hogy nagyrészt helyi és regionális. A hazai kitöltők 78,7 %-a 0-50 km közötti távolságról érkezett a versenyt megtekinteni. A hat napon át tartó Világbajnokságra érkező hazai nézők átlagosan 2,76 versenynapot tekintettek meg, míg a külföldi szurkolók átlagosan 4,42 éjszakát töltöttek el hazánkban a verseny vonatkozásában. A kutatásban részt vevő hazai szurkolók összes költése átlagosan 43.075,26 (std. 79.494.23) Ft, míg a külföldi nézőké 471.741 Ft (std. 911.321 Ft) volt a versenyhez kapcsolódóan. A sportesemény hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) alakulásához 1.546.859.464 Ft. A Világbajnokság kiemelkedő jelentőségű sporteseményként erősítette meg hazánk szerepét a sportturizmus területén, miközben alátámasztotta a nemzetközi rendezvények gazdasági és társadalmi hatásainak fontosságát. Az esemény sikeres lebonyolítása és a nézők pozitív visszajelzései is azt mutatják, hogy hazánkban továbbra is létjogosultsága van a nemzetközi sportesemények szervezésének.