A G-CSF hatásának vizsgálata a tüdődaganatos betegek körében

dc.contributor.advisorLieber, Attila
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinikahu_HU
dc.contributor.authorKincses, Adél
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentVarga, Enikő
dc.contributor.opponentFodor, Andrea
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinikahu_HU
dc.date.accessioned2020-10-15T08:52:05Z
dc.date.available2020-10-15T08:52:05Z
dc.date.created2020-05-06
dc.description.abstractBevezetés: Az onkológiai terápia kapcsán fellépő hematológiai toxicitás egyik lehetséges következménye a keringő neutrofil granulocyták számának csökkenése. A neutropéniás történések legveszélyesebb formája a febrilis neutropénia (továbbiakban FN), amely nemcsak a fertőzések okozta morbiditást és mortalitást növeli, hanem a daganatgátló kezelést is akadályozza. Bizonyított, hogy a granulocyta-kolónia stimuláló faktor (továbbiakban G-CSF) készítmények profilaxisként történő alkalmazásával csökkenthető a lázas neutropéniás események száma. Célkitűzés: Kutatásom fő célja volt kideríteni, hogy milyen arányban alakul ki annak ellenére súlyos fokú neutropénia, hogy követve a nemzetközi ellátási stratégiákat, a beteg részesült G-CSF profilaxisban. Az alkalmazott kemoterápiás protokollok és betegekkel kapcsolatos rizikótényezők összesítésével elemeztem a lázas neutropénia vizsgált beteganyagra vonatkozó kockázatát, hogy azonosíthassam a legnagyobb jelentősékkel bíró kockázati tényezőket. Végül szerettem volna alátámasztani, hogy a nemzetközi ajánlások algoritmusának követése valóban kedvezően befolyásolja-e a daganatterápia sikerét. Módszertan: Az adatgyűjtés a MedSolution adatbázisból történt és a 2016-os időszakra vonatkozik. Vizsgálatomba a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának 111 tüdőrák miatt kemoterápiában részesült betegét vontam be. Eredmények: A profilaxisban nem részesült betegek 85%-a, a megelőzésben részesült betegeknek pedig a 15%-a szenvedett el neutropéniás eseményt. Nőbetegek esetén az előrehaladott betegség és a társbetegségek szerepe, férfiaknál pedig ezek mellett a rossz PS, anorexia-cachexia szindróma vagy alultápláltság és az 120 g/l-nél alacsonyabb hemoglobinszint is meghatározó tényezőnek bizonyult a neutropéniás szövődmények kialakulásában. Következtetés: Kutatásommal megerősíthetem, hogy a szakmai ajánlások követése mindenképpen fontos az FN profilaxisban, mivel a G-CSF-terápiában részesült és nem részesült betegek között a neutropéniás események száma között szignifikáns eltérést tapasztaltam. Adott betegcsoport legnagyobb jelentőséggel bíró rizikótényezőinek felismerése még inkább segíthetné a neutropéniás szövődmények hatékonyabb megelőzését.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent35hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/296757
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectG-CSFhu_HU
dc.subjecttüdődaganathu_HU
dc.subjectlázas neutropéniahu_HU
dc.subjecthaematológiai toxicitáshu_HU
dc.subjectFN profilaxishu_HU
dc.subjectonkológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA G-CSF hatásának vizsgálata a tüdődaganatos betegek körébenhu_HU
Fájlok