Diplomadolgozatomban 2012. és 2013. évek kísérleti eredményei alapján elemeztem a különböző műtrágyázás hatását a kukorica hibridek termésére és állománysűríthetőségére. Mindkét évben 8 különböző genetikai tulajdonsággal rendelkező és különböző tenyészidejű kukorica hibridet vizsgáltam a kontroll (műtrágyázás nélküli), az N 80, P2O5 50, K2O 60 és ennek kétszeres adagja az N 160+PK kezelések, valamint öt különböző (50, 60, 70, 80, 90 ezer tő/ha) állománysűrűség mellett. A parcellánkénti szemes termést a betakarítás után 14 %-os víztartalmú t/ha-os terméseredményekre számoltam át. A kapott adatok kiértékelése kéttényezős variancia-analízissel és parabolikus regressziós analízissel történt. A kukorica napjainkban és a jövőben is meghatározó szerepet fog betölteni az emberek életében, ezért fontos feladatunk megtalálni azokat a lehetőségeket (ilyen lehet a tőszámsűrítés, tápanyag-utánpótlás mennyisége), melyekkel a termés növelhető, hogy az egyre csökkenő szántóterületen elegendő kukoricát tudjunk termelni.