A Debreceni Nagyerdő az ország első védett területe, Szentélyerdő, itt maradtak meg a legkiterjedtebb idős erdő állományrészek az Alföldön. Viszont az itt található emlősfajokról még nem történt átfogó vizsgálat, legtöbb információnk elütésekből és véletlenszerű megfigyelésekből, illetve elejtésekből eredeztethető. Kutatásom célja az volt, hogy átfogóbb képet kapjunk az itt található emlősfajokról, kis betekintést nyerjünk az aktivitásukba és az alkalmazkodásukba a folyamatos zavaráshoz. Ezt noninvazív kutatási módszerrel, vadkamerák használatával, illetve csalétkek segítségével folytattam egy éven át. Az eredményeim azt mutatják, hogy a Nagyerdőn a zargatás ellenére is stabil, visszatérő állományban vannak jelen az emlősfajok. Emellett több macskát (Felis sp.) is észleltek a kameráim. Ezeket Gerngross et.al módszerével csoportosítottam, ami alapján a legaktívabban a területre bejáró macska teljesen házi macska volt, viszont egy esetben egy hibridnek mondható egyedet és két esetben egy vadmacskának mondható egyedet rögzített a kameracsapda. A nyuszt (Martes martes) állandó jelenlétét is sikerült megerősítenem a területen, amihez ilyen hivatalos bizonyíték még nem volt. Az adatokból RAI-t számítottam, ami alapján arra jutottam, hogy magas aktivitású a terület, ezt torzíthatja az abundáns fajok túlzott aktivitása. A vaddisznó RAI értéke lett a legmagasabb ami alapján a faj túlszaporodva lehet jelen a területen, arra súlyos nyomást mérve. Problémás magasságban volt még a házi macska, mint invazív faj, de a nyuszt mindkét élőhelyen kiemelten jó számot produkált, ezáltal stabil állománya lehet a területen. Eredményeim alapján a Debreceni Nagyerdő emlősközössége a folyamatos antropogén zavarás ellenére is stabil és sokszínű maradt, ami kiemeli az idős erdőállományok természetvédelmi jelentőségét az Alföldön és az egész országban is. A különböző fajok aktivitásmintázatai jól tükrözik az alkalmazkodás rugalmasságát a város közeli környezethez és a zavaráshoz, ugyanakkor a vadmacska–házi macska hibridizáció veszélye komoly természetvédelmi kihívást jelenthet. Kutatásom alapot nyújt a jövőbeli monitorozásokhoz, és hozzájárul a Nagyerdő emlősfaunájának pontosabb megismeréséhez, amely eddig alig kutatott terület volt.