Szeptikus betegek karakterisztikus vizsgálata a DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékén 2011.01.01. és 2013.05.01. között

dc.contributor.advisorBerhés, Marianna
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorSzászi, Adrienn Kitti
dc.contributor.departmentDE--OEC--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentPósán, János
dc.contributor.opponentSotkovszki, Tamás
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2014-11-27T10:56:03Z
dc.date.available2014-11-27T10:56:03Z
dc.date.created2013-06
dc.description.abstractBevezetés: A DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékén bevett eljárás a gyulladásos markerek mindennapos, 24 óránkénti mérése, erre alapozott terápiás döntések meghozatala. A napi procalcitonin mérés nemcsak az antibiotikus terápia elindításában, hanem a kiegészítő antibiotikumok adagolásában is segítséget nyújt. Szintjének emelkedésére támaszkodva góckutatás során új irányt vehetnek az elrendelt vizsgálatok, operációt, re-operációt indikálhatnak az intenzív osztály orvosai. A procalcitonin olyan molekula, amely vérszintjének emelkedésével és csökkenésével segíthet a bakteriális és virális infekciók elkülönítésében, így az optimális terápia megválasztásában, ezáltal az antibiotikus terápia időben történő megkezdésében, megváltoztatásában, megszűntetésben, az antibiotikum rezisztencia elterjedésének megakadályozásában. Betegek és módszerek: Prospektív tanulmányunkban 138 szeptikémiás és szeptikus sokkos beteg 146 esetét dolgoztuk fel statisztikailag, akiket a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének központi intenzív osztályán kezeltek 2011.01.01. és 2013.05.01. között. Eredmények: 2012-ben 1,4x több beteg állt kezelés alatt az intenzív osztályon, mortalitást tekintve azonban 10%-kal kevesebb volt a halálozás, mint 2011-ben. 2013-ban, május 1-ig 79%-os halálozási arány volt jellemző. Az átlagos intenzív osztályon eltöltött idő exitált betegek esetén markánsan több volt, kb. 2,5 nappal. Az intenzív osztályra kerülés leggyakoribb oka valamilyen bélműtét volt, a vastagbélműtétek aránya növekvő tendenciát mutatott, míg a vékonybél műtéten átesett betegek száma folyamatosan magas volt. Kiemelkedő esetszámmal rendelkezett még a „mellkassebészeti beavatkozások utáni posztoperatív állapotok” -csoport. Leggyakrabban adagolt antibiotikum szeptikus betegeknél a carbapenemek, penicillinek és cephalosporinok voltak. 14 beteg kivételével az antibiotikus terápia napjait számolva megegyezett az intenzív osztályon eltöltött napok számával. Az esetek felében az antibiotikus terápián nem változtattak. Leggyakoribb kórokozók az E. coli, a multirezisztens A. baumannii, a P. aeruginosa és az E. faecalis voltak. Biomarkerek szintjeinek vizsgálatakor legjobban a procalcitonin szint változásai korreláltak az APACHE II score-ral. Az APACHE II prognosztikai pontrendszer segítségével csak 126 beteget tudtunk értékelni. Minél magasabb volt egy beteg APACHE II score-ja, annál magasabb is a procalcitonin szintbeli emelkedés. Következtetés: A gyulladásos markerek, köztük a procalcitonin segítségével, megfelelő időben megfelelő antibiotikus terápiában részesültek a betegek. A procalcitonin volt az egyetlen olyan marker, amely szintjében jelentős csökkenéssel vagy emelkedéssel jelezte az infekció lefolyását. A feldolgozott esetek megerősítették a nagy beteganyagon végzett prospektív randomizált kontrollált vizsgálatok és metaanalízisek eredményeit biomarkerek méréseinek korlátairól és előnyeiről. Hosszú távon pozitív, ám nem mérhető hatásai lehetnek a procalcitonin vezérelte antibiotikum terápiára érvényes protokollok bevezetésének. Az antibiotikumok megfelelő használatával, ill. a kezelés időtartamának csökkentésével elkerülhetőbb lehet a multirezisztens kórokozók kialakulásának gyakorisága, csökkenek a költségek, a hospitalizációs idő és a szeptikus betegek állapota fölött is nagyobb kontrollal rendelkezhetünk.hu_HU
dc.description.correctorP.J.
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent38hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/201541
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessclosed_networkhu_HU
dc.subjectprocalcitoninhu_HU
dc.subjectszepszishu_HU
dc.subjectintenzív ellátáshu_HU
dc.subjectantibiotikus terápiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Aneszteziológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Sebészethu_HU
dc.titleSzeptikus betegek karakterisztikus vizsgálata a DEOEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékén 2011.01.01. és 2013.05.01. közötthu_HU
Fájlok