Külföldi munkavállalás a gyergyóremetei középkorú családok körében

Nagy-Menyhárt, Szidónia

Külföldi munkavállalás a gyergyóremetei középkorú családok körében

dc.contributor.advisor	Nagy, Terézia
dc.contributor.author	Nagy-Menyhárt, Szidónia
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Politikatudományi és Szociológiai Intézet
dc.date.accessioned	2026-03-31T09:21:47Z
dc.date.available	2026-03-31T09:21:47Z
dc.date.defended	2026-04-21
dc.date.issued	2025
dc.description.abstract	Kutatásunkban a külföldi munkavállalás hatását vizsgáljuk a gyergyóremetei családok körében, különös tekintettel a migráció eredményeképpen létrejövő társadalmi és családszerkezeti átalakulásokra. A centrum–periféria viszonyrendszerében értelmezve Gyergyóremete egy periférikus, kibocsájtó település, ahol a külföldi munkavégzés mindig is domináns készpénzkereseti forma volt. Kutatásunk célja volt annak feltárása, hogy a gazdasági centrum irányába történő elvándorlás miként alakítja a helyi családok szerkezetét, mindennapjait és jövőképét. Kvalitatívmódszertant alkalmaztuk kutatásunkban, félig strukturált interjúkat készítettünk külföldön dolgozó férjekkel és feleségekkel, valamint otthon maradt házastársakkal. Az elemzés során kirajzolódott, hogy a kezdeti motiváció az anyagi biztonság volt, de a migrációs tapasztalatok hatására új motivációs mintázatok is megjelentek. Interjúalanyainkat három csoportba soroltuk: a „pénzkeresők” gazdasági célokat követnek, az „önmegvalósítók” személyes fejlődést keresnek, a „családegyesítők” pedig a családi integritás fenntartására törekszenek. Szakirodalmi háttérként a transznacionális migráció és család definícióját tekintettük át, mivel egyrészt a nők munkavállalása, másrészt pedig a fejlett kommunikációs eszközök életre hívták ezt az elméletet, amelybe illeszthető kutatási célcsoportunk. A transznacionális migráció pozitív hozadékait (anyagi biztonság, tapasztalatszerzés, elismerés) beárnyékolja annak (hosszú távon is érezhető) negatív következményei is. Utóbbiak főként az otthon maradt házastársak és a még mindig anyagi okok miatt munkát vállaló férfiak narrációiban jelentek meg: magány, felelősségérzet, gyermeknevelési nehézségek, közös élmények hiánya, lefokozott szülői szerepkör. A Covid–19 világjárvány megszakította kutatásunkat, de egyben új értelmezési keretet is kínált számunkra. A mobilitási korlátozások és a munkaerőpiaci bizonytalanság jelentős hatással voltak a munkavállalókra és családjaikra. Elemzésünkben a külföld – utazás – otthon szempontok szerint elemeztük a pandémia hatását. Kutatásunk arra mutat rá, hogy a külföldi munkavállalás nem csupán gazdasági jelenségként értelmezhető, hanem komplex társadalmi folyamatként, amely alapvetően átalakítja a közösség kulturális és családszerkezeti mintázatait.
dc.description.abstract	In our research, we examine the impact of working abroad among families in Gyergyóremete, with particular attention to social transformations and changes in family structure resulting from migration. Interpreted in the context of the center-periphery relationship, Gyergyóremete is a peripheral, sourcing settlement, where working abroad has always been a dominant form of earning cash. The aim of our research was to explore how migration towards the economic center shapes the structure, everyday life and future vision of local families. A qualitative methodology was applied in our research, conducting semi-structured interviews with husbands and wives working abroad, as well as with spouses staying home. The analysis revealed that the initial motivation was financial security, but new motivational patterns emerged as a result of migration experiences. Our interviewees were divided into three groups: “money-earners” pursuing economic goals, “self-actualizers” seeking personal development, and “family-unifiers” striving to maintain family integrity. As a background to the literature, the definitions of transnational migration and family were reviewed, since this theory into which our research target group can be fitted was brought to life due to women's employment on the one hand, and advanced communication tools on the other. The benefits of transnational migration (financial security, gaining experience, recognition) are overshadowed by its negative consequences (which can also be felt in the long term). The latter appeared mainly in the narratives of spouses who stayed at home and of men who still took on work for financial reasons: loneliness, sense of responsibility, difficulties in raising children, lack of shared experiences, and a degraded parental role. The Covid-19 pandemic interrupted our research, however it also offered us a new framework for interpretation. Mobility restrictions and uncertainty in labor market have had a significant impact on workers and their families. In our analysis, the impact of the pandemic was analysed from the perspective of abroad – travel – home. Our research reveals that working abroad cannot be interpreted solely as an economic phenomenon, but as a complex social process that fundamentally transforms the cultural and family patterns of the community.
dc.format.extent	193
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/405899
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	transznacionális migráció, motiváció, transznacionális család, családszerkezeti átalakulás, Covid-19 világjárvány
dc.subject	transnational migration, motivation, transnational family, family structure transformation, Covid-19 pandemic
dc.subject.discipline	Szociológiai tudományok
dc.subject.sciencefield	Társadalomtudományok
dc.title	Külföldi munkavállalás a gyergyóremetei középkorú családok körében
dc.title.translated	Labor migration among middle-aged families in Gyergyóremete
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu