A klinikai pszichológiai kutatás ma Magyarországon alig foglalkozik a súlyosabb pszichiátriai betegségek lélektanával. A kutatás főárama ezeket a betegségeket javarészt biológiailag meghatározottnak tekinti, és ezek vizsgálatát és gyógyítását is szinte kizárólag a medikális pszichiátria szakterületére bízza, jóllehet számos bizonyíték van arra, hogy van létjogosultsága a pszichológiai megközelítésnek is a szkizofréniával élők megértésében és segítésében. A számos, hazánkban pszichológusok által kevéssé kutatott, szkizofréniával élők életét fokozottan érintő lélektani szempontból is vizsgálható jelenség egyike a megbélyegzés, valamint az őket érő diszkrimináció. A mentális betegség miatti stigmatizáció és megkülönböztetés megértése és csökkentése nem nélkülözheti a probléma interdiszciplináris megközelítését. A stigma-kutatást, a klinikai pszichológiai ismeretek értő beépítése mellett a személyiség- és szociálpszichológia eszköztára is hatékonyan egészítheti ki. Az értekezés a klinikai pszichológiai szemlélet felől közelíti meg a szkizofréniával élők megbélyegzésének kérdését. Bemutatja a ma uralkodó nézőpontok mellett a szkizofrénia betegség szemléletének történeti alakulását, és megkísérli összegezni a mentális betegség stigmájára, elsősorban a szkizofrénia megbélyegzésére vonatkozó külföldi és hazai szakirodalom legfontosabb észrevételeit, kutatásait. Bemutatja a stigma, megbélyegzés különböző vetületeit (úgy, mint nyilvános és önstigma, diszkrimináció, strukturális diszkrimináció, stb.), ismerteti a megbélyegzés és megkülönböztetés legújabb megközelítéseit, Corrigan és munkatársai négy lépcsős progresszív modelljét az önstigma kialakulásáról – mely a megbélyegzéssel, mint a megbélyegzett szubjektív élményvilága és a környezet kölcsönhatásban alakuló jelenséggel foglalkozik. Vázolja a stigma mérésének, vizsgálatának lehetőségeit. Nemzetközi kutatási eredményekre alapozva érvel a téma fontosság mellett, bemutatva a mentális betegek megbélyegzésének ártalmait. Áttekinti a külföldön megvalósuló stigmacsökkentő programok eredményeit, tapasztalatait és a hazai – csekély – kutatást és szakmai tevékenységet, mely a mentális betegek megbélyegzését vizsgálja, vagy annak csökkentését tűzi ki célul. A dolgozat fel kívánja hívni a figyelmet a hazai szisztematikus kutatás megkezdésének fontosságára, hogy a hazai kutatási eredmények tükrében stigmacsökkentő programok legyenek tervezhetőek! A vizsgálódást Kelet-Magyarországon, Debrecenben végzett kutatásokkal kezdi meg. Hangsúlyozza, hogy a nyilvános stigma és az érintettek önstigmája egymással összefüggésben vizsgálandók. A kutatás alapkérdései: a pszichiátriai betegség, különösen a szkizofrénia diagnózisa: stigma, megbélyegzéssel jár-e Magyarországon is? Milyen pszichológiai eszközökkel mérhető fel pontosan a jelenség? A betegségről vallott mely nézetek játszhatnak fontos szerepet a megbélyegzés és a megbélyegzettség alakulásában? Az eredmények alátámasztják, hogy Magyarországon, Hajdú-Bihar Megyében, az élet több területén is valószínűen „rosszabb” megítélésre számíthat egy szkizofréniával élő pszichiátriai beteg, mint egy ugyanolyan sajátosságokkal rendelkező nem beteg ember. Ez, a feltehetően stigma miatti, negatív megítélés lehetőségektől foszthatja meg, tovább ronthatja a pszichiátriai betegséggel élők életminőségét, jóllétét, a betegséggel járó egyéb terhek mellett. A vizsgálati csoportokban nem kizárólag a betegség biomedikális szemlélete uralkodik, és igényként megfogalmazódik a társas- és pszichológiai, pszichoterápiás támogatás széleskörű szükségessége. A disszertáció kutatásának eredményei szerint a használt eszközök alkalmasak lehetnek a mentális betegség miatti megbélyegzés szélesebb körű vizsgálatára. Emellett empirikusan igazolja, hogy szükség van a téma hangsúlyosabb megjelenésére a hazai szakmai és társadalmi diskurzusban, hogy a megbélyegzés káros hatásai ellen fel tudjuk venni a küzdelmet.

Contemporary Hungarian clinical psychology research is hardly concerned with the psychology of the more serious psychiatric disorders. Mainstream research considers these diseases as mostly biologically determined, and examination and healing of them is nearly exclusively remitted to the expertise of medical psychiatry, in spite of the lot of evidence proving psychological approach is also needed to understand and help people living with schizophrenia. One of the little researched phenomenon in psychology in our country concerning the lives of people with schizophrenia is stigma and discrimination inherent in them. Understanding stigmatization and discrimination due to mental illness, and reducing the problem requires an interdisciplinary approach. Stigma research can be efficiently completed by research tools of personality and social psychology as well as clinical psychological knowledge. The problem of stigmatization of people living with schizophrenia is approached from the clinical psychological viewpoint in the dissertation. In addition to introducing currently dominant points of views the historical development of schizophrenia disease approach is presented, and summarization of the most important results and comments of foreign and Hungarian literature and research on the stigma of mental illness is attempted. Various aspects of stigma are described (such as public and self-stigma, discrimination, structural discrimination etc.), latest approaches of stigma and discrimination are introduced, such as Corrigan et al.’s four-stage progressive model about the occurrence of self-stigma, as developing during the interaction of the stigmatized person’s subjective experience with the social environment. Possibilities of stigma testing and measurements are outlined. On the basis of international research results harms caused by stigma are introduced and the importance of the topic is argued. An overview of the results and experience of anti-stigma programmes abroad and the few local research and professional activity examining or proposing to reduce mental illness stigma is provided. The thesis aims to draw attention to the importance of starting systematic research in the field in Hungary, in order to plan national anti-stigma campaign in the light of research. Investigation has been started in eastern Hungary, Debrecen. Public stigma and self-stigma of those affected should be studied in context of one and the other, as emphasized. Fundamental questions of the research are, whether the diagnosis of schizophrenia is a stigma in Hungary too? What psychological tools are adequate to measure the phenomena? What kind of views of the disorder may play an important role in the evolution of stigma and stigmatization? Results confirm that in Hungary, Hajdú-Bihar County a person living with schizophrenia can expect “worse” assessment and judgement in several fields of life, worse than one with the same circumstances and characteristics without the illness. This negative attitude probably due to stigma may disseize them of opportunities and may worsen the quality of life, well-being of these people even more, besides the burden of the disorder itself. In the samples of participants of the research not the biomedical model is the exclusively dominant approach to schizophrenia, and the need for widespread social and psychological, psychotherapeutic support is also pronounced. According to the research carried out the measure tools applied are adequate to study mental illness stigma in a wider sample of society. The need for more pronounced presence of the theme of mental illness stigma in local professional and social discourse, is empirically proven, so we could fight the harmful effect of stigma.