Hagyományos nőgyógyászati keneteken végzett CINtec vizsgálatok hisztológiai után követése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKovács, Ilona
dc.contributor.authorJámbor, Petra
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentKern, Mária
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézethu_HU
dc.date.accessioned2018-06-20T06:10:09Z
dc.date.available2018-06-20T06:10:09Z
dc.date.created2018
dc.description.abstractA méhnyakrák kialakulása, egy időben elhúzódó, kezdetben tünetek megjelenése nélkül zajló folyamat. Elsődleges megelőzési formája, a hagyományos nőgyógyászati szűréseken való részvétel. Már bizonyított, hogy a betegség hátterében a humán papillomavírus áll, mely szexuális kontaktussal terjed. Évente 400-500 nő esik halálos áldozatául ennek a betegségnek Magyarországon. Az invazív rák kialakulása előtt, úgynevezett méhnyakrák megelőző állapot ismerhető fel, melyet a szakirodalom által elismert osztályozás alapján említünk. Ezen léziók felismerése, valamint ezt követően a terápia megkezdése a legfontosabb. A pontosabb kórisme megállapítása érdekében, a citológiai vizsgálatok mellett elvégzett, kiegészítő HPV tesztet követően, a bizonytalan esetekben elvégzendő a CINtec Plus eljárás. Ez az immunhisztokémiai kettősfestés a p16 és Ki-67 fehérjék együttes kimutatására szolgál. A kettősfestést követően, mikroszkópos vizsgálatok során azonosítható p16 és Ki-67 koexpressziója. A koexpresszió a humán papillomavírus genomjának interkalálódását igazolja a humán genomba, mely fontos prognosztikai jelentéssel bír. Munkám célja, a CINtec Plus módszer, hagyományos nőgyógyászati keneteken való alkalmazhatóságának vizsgálata. Valamint a kettősfestés eredményének összehasonlítása a szövettani, citológiai és HPV molekuláris vizsgálatok eredményeivel. Az összegyűjtött esetek vizsgálata során, szövettani eredmények támasztották alá a diagnózist. Összesen hatvan esetet vizsgáltunk, melyből a CINtec Plus módszer ötvennégy esetben volt pozitív. A kapott eredményeinket összevetettük az irodalmi adatokkal, melyek jól korreláltak. A szakirodalom által is említett ’Triage’ – ként elvégzett vizsgálatokkal eredményesebben megmondható, hogy kinek nagyobb a kockázata, a méhnyakrák kialakulására. Az eredményeink is rávilágítottak arra, hogy az úgynevezett „szürke zónából”, azaz ASC-US és ASC-H eseteiben, a kettősfestéses módszer segítségével könnyebben tudunk szelektálni a betegség kialakulási esélyére tekintve. Megállapítható az, hogy a rutin nőgyógyászati keneteken elvégzett citológiai vizsgálatok érzékenységétől, magasabb értéket mutat a CINtec Plus vizsgálat szenzitivitása.hu_HU
dc.description.courseorvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikushu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.coursespecOrvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent40hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/255181
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectnőgyógyászati rákszűréshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleHagyományos nőgyógyászati keneteken végzett CINtec vizsgálatok hisztológiai után követésehu_HU
dc.title.translatedKenézy Gyula Egyetemi Kórházhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)