Az antireszorptív és antiangiogén készítmények terápiás előnye messzemenően felülmúlja az esetleges mellékhatások hátrányait, így indikációi (daganatáttétek kezelése, osteoporosis, patológiás frakturák megelőzése) nem kérdőjelezhetőek meg. Azonban ezen terápiák egyik legsúlyosabb szövődménye lehet az állcsontok nekrózisa, melynek etiológiája és patomechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de jelentős előrelépések történtek a diagnózisa, stádiuma, prevenciója és terápiáját illetően. Mivel ezen gyógyszerek indukálta állcsontnekrózis esetén gyógyulásra nem, csupán remisszióra számíthatunk, rendkívül fontos a hatékony prevenció, a kezelőorvosok széleskörű tájékozottsága és az interdiszciplináris együttműködés. Az antireszorptív vagy antiangiogén szereket elrendelő kezelőorvosok (reumatológus, nőgyógyász, onkológus, hematológus) és fogorvosok, szájsebészek között egy hatékony kommunikációnak kellene megvalósulnia a MRONJ megelőzése érdekében. Fontos a betegek szövődményorientált tájékoztatása, rendszeres fogorvosi kontrollja, kiváló szájhigiéné fenntartása, illetve elengedhetetlen a kezelőorvos tájékoztatása a megkezdett terápiáról. A terápia során jelenleg a nemzetközi szakmai ajánlás a konzervatív kezelés mellett foglal állást, kerülve a sebészi beavatkozásokat, azonban a minimál invazív szájsebészeti beavatkozások szükségessége sok esetben indokolttá válik.