Az MDS egy heterogén megbetegedés, mely természetéből adódóan változatos klinikai kimenetellel társul. Az áramlási citometriai vizsgálat hasznos segítséget tud nyújtani a diagnózis felállításában, a prognózis megítélésben, sőt a terápiára adott válasz előrejelzésében is. Munkánk célja egyrészt az volt, hogy a preanalitikai faktorok immunfenotípusra gyakorolt hatását felmérjük, másrészt javítsuk az MDS szűrésére kialakított „mini-panel” érzékenységét. A preanalitikai faktorok közül vizsgáltuk az alvadásgátló típusától függő immunfenotípus eltéréseket a kiindulási és késleltetett mintafeldolgozás során. Az analíziskor a markerek széles spektrumát felhasználva nemcsak a myeloid, hanem a lymphoid, erythroid sejtvonalat, sőt a ritka eseményeket is vizsgáltuk. Az ELN ajánlásnak megfelelően a Na-heparinnal alvadásgátolt mintáknál kevesebb immunfenotípus eltérés adódott a késleltetett mintafeldolgozás következtében. Emellett kimutattuk, hogy az antitest klónja is befolyásolhatja az immunfenotípust és annak változását. A „mini-panel”-t két további paraméterrel kiegészítve (CD71 rCV%, mastocyták százaléka) egy érzékenyebb áramlási citometriai pontozó rendszert kapunk, melynek segítségével az alacsony rizikójú MDS-es betegek is hatékonyan azonosíthatóak. A rendszer paramétereinek négy- vagy nyolcszínű jelölési technikával történő vizsgálata nem befolyásolja a rendszer használhatóságát. Továbbá a paraméterek detektálása egy nappal később történt mintafeldolgozás során is megbízhatóak függetlenül az alvadásgátló típusától. Ugyanakkor, mivel a mastocyták detektálására a K3-EDTA-val alvadásgátolt vér az optimálisabb, így a hat paraméterből álló „mini-panel” használatakor a K3-EDTA alvadásgátló választása javasolt. A kialakított rendszer nemcsak a diagnózis felállításához, hanem a prognózis megítéléshez is hozzájárulhat. Munkánkkal szerettünk volna támogatni a Nemzetközi Áramlási Citometriai Munkacsoport áramlási citometriai vizsgálat standardizálására és széleskörű használhatóságára vonatkozó törekvéseit.

MDS is a heterogeneous disease with understandably variable clinical outcomes. Flow cytometric examination can provide useful contributions to the diagnosis, prognostic assessment, and the anticipation of the therapy’s effectiveness. Our objectives were assessing the impact of preanalytical factors on immunophenotype and improving the sensitivity of the “mini-panel” applied for the screening of MDS. Of preanalytical factors, we examined the immunophenotypic alterations dependent on the type of anticoagulant by immediate and delayed sample handling. Applying a wide spectrum of markers, we analyzed not only the myeloid but also the lymphoid and erythroid cell lineages and even rare events. In accordance with the recommendations of ELN, samples anticoagulated with Na-heparin showed fewer immunophenotypic alterations as a consequence of delayed sample handling. We also demonstrated that the clone of the antibody can influence the immunophenotype and its alterations. Complementing the „mini-panel” with two additional parameters (CD71 rCV%, mastocytes %) resulted in a more sensitive flow cytometric scoring system that can identify even low-risk MDS patients efficiently. Examining the system’s parameters with either 4- or 8-color staining method does not influence the applicability of the system. Furthermore, detecting the parameters remains reliable even with a 1-day delay in sample processing, regardless of the type of anticoagulant. Nevertheless, the bone marrow samples collected in K3-EDTA proved to be the most applicable to detection of mast cells, therefore it is recommended to collect samples in K3-EDTA for the determination of the “mini-panel” based on six parameters. Our amended system can contribute not only to the diagnosis but also the prognostic assessment of MDS cases. With our study, we intended to support the International Flow Cytometric Working Group in their efforts to standardize and promote flow cytometric examination in the diagnosis of MDS.