A keleti sün (Erinaceus roumanicus) aktivitásmintázatának vizsgálata és a faj védelme érdekében kihelyezett süngarázsok ellenőrzésének tapasztalatai
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az urbanizáció összetett módon hat a biodiverzitásra: az élőhelyek beépítése és feldarabolódása csökkenti a biológiai sokféleséget, különösen az olyan fajok esetében, mint a keleti sün (Erinaceus roumanicus), amely érzékeny az élőhelyek változására. A sün fontos szerepet játszik a rovarok és más gerinctelenek állományának szabályozásában, valamint indikátorfajként jelzi a környezeti állapotot. Az IUCN adatai szerint a keleti sün populációja Európa-szerte csökken, főként az urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság és az élőhelyek átalakulása miatt. A városi környezetben a sünök számos veszéllyel szembesülnek – például a táplálékhiánnyal, mérgező anyagokkal és emberi zavarással. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a „sünbarát” kertek és a védelmi stratégiák. A kutatás célja Debrecenben a keleti sünök életmódjának, aktivitásának és élőhely-használatának feltérképezése volt süngarázsok és vadkamerák alkalmazásával. A vizsgálatok non-invazív módon, zavarásmentesen tették lehetővé a faj viselkedésének és szokásainak megismerését, Lamos Alma Marianna 2023-as munkájának folytatásaként. A vizsgálatot 5 eltérő élőhelytípuson, 15 hónapon át végeztem, rendszeresen ellenőrizve a kihelyezett mesterséges búvóhelyeket. A megfigyelések szerint a sünök az odúk jelentős részét használták, elsősorban nappali pihenőhelyként, de több esetben szaporodásra is igénybe vették azokat. A használat gyakorisága meghaladta az előző évi eredményeket, ami arra utal, hogy a búvóhelyek kialakítása megfelelő a faj igényeihez. A legkedvezőbb eredmények a nyugodt, természetközeli területeken születtek, míg a zavart vagy jól ellátott élőhelyeken kevésbé vették igénybe az eszközöket. A vadkamerás felvételek pontosan dokumentálták a sünök éjszakai mozgását és napi aktivitási mintázatát, kimutatva, hogy többnyire szürkületkor indulnak táplálékkeresésre, majd hajnalban térnek vissza pihenni. Összegzésként megállapítható, hogy a mesterséges búvóhelyek fontos szerepet töltenek be a városi sünök életében, míg a vadkamerás módszer hatékony eszköznek bizonyult a populációk viselkedésének és élőhely-használatának kutatásában.