A felsőoktatás finanszírozási problémái a globalizálódó világban és Magyarországon.

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFutó, Judit
dc.contributor.authorNagy, Mária Éva
dc.contributor.departmentDE--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-10-28T10:36:30Z
dc.date.available2014-10-28T10:36:30Z
dc.date.created2014
dc.description.abstractAz oktatás, mint tudjuk, stratégiai ágazatnak minősül, mely komoly, kiemelt jelentőséggel bíró területe az egyes országok gazdaságának. A globalizációs hatások térnyerésén kívül elsősorban a rendszerváltozás volt meghatározó nem csak Magyarország, hanem a teljes volt szovjet térség számára egyaránt. A rendszerváltással megjelent az igény az oktatási rendszer megreformálására is. 2005-ben Magyarországon is megkezdődött a nyugati típusú többszintű felsőoktatási rendszer bevezetése, s a Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal kompatibilis oktatási rendszer révén a nemzetközi felsőoktatási - úgy hallgatói, mint oktatói - kapcsolatok intenzívebb összefonódása. A felsőoktatás és a felsőoktatás-finanszírozás elsőként egyszerűnek ható, ám valójában rendkívül összetett problematikája a témakörrel foglalkozó szakértőket is megosztja, mivel a tömegesedés jelenségéből, illetve az állam szerepvállalásáról, valamint a minőség, hatékonyság és esélyegyenlőség kapcsán is sokféle nézőpontot ütköztettek a szakirodalmakban itthon és külföldön egyaránt. A felsőoktatásra ugyanis sokféle tényező hat, ahogy a felsőoktatás maga is sok egyéb társadalmi jelenség forrása és alakító ereje. Azonban megdöbbentő és elgondolkodtató jelenség, hogy Európa felsőoktatása mindinkább lemarad az amerikaitól, melynek forrása talán az lehet, hogy az Európai Unió felzárkózási és versenyképesség-javító törekvéseiben a felsőoktatás csak alárendelt helyen szerepel, habár a kérdés egyre gyakrabban kerül terítékre az Unió illetékes szerveinél. Új lehetőséget jelent az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása. 2010. március 11-én és 12-én az Európai Felsőoktatási Térséget, röviden EFT-t „ünnepélyesen meghirdető” Budapest-bécsi miniszteri találkozó zajlott, ahol valamennyi érintett, azaz a szülők, a régió és a civil szféra képviselői, s a vállalkozói szféra bevonásával 46 ország küldött delegációt. A statisztikai adatokból, illetve az aktuális kormány új oktatáspolitikájából és oktatásgazdaságtani irányelveiből adódóan felmerül a kérdés, miképpen hat a Debreceni Egyetem bevételeire, bevételi szerkezetére ez a jelenség és milyen képet mutatott korábban. A még stagnáló, enyhén csökkenő hallgatói összlétszám, ám a felvettek számának jelentős csökkenéséből már jól kivehető összlétszámcsökkenés hatására vajon apadtak-e, apadnak-e az állami források?hu_HU
dc.description.correctorVT
dc.description.courseGazdálkodási és menedzsmenthu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent72hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/199116
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectoktatásgazdaságtanhu_HU
dc.subjectoktatásfinanszírozáshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Gazdaságelemzéshu_HU
dc.titleA felsőoktatás finanszírozási problémái a globalizálódó világban és Magyarországon.hu_HU
dc.title.subtitleA Debreceni Egyetem finanszírozási szerkezetének tendenciái az utóbbi évtizedben.hu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)