Műtárgyak hatása a tiszavirág [Palingenia longicauda (Olivier, 1791)] állománynagyságára és összetételére egy felső-tiszai telepen

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorDévai, György
dc.contributor.advisorMálnás, Kristóf
dc.contributor.advisorLengyel, Szabolcs
dc.contributor.authorPolyák, László
dc.contributor.departmentDE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2009-12-09T12:27:03Z
dc.date.available2009-12-09T12:27:03Z
dc.date.created2009
dc.date.issued2009-12-09T12:27:03Z
dc.description.abstractMesterségek konstrukciók tiszavirág állományra gyakorolt hatását vizsgáltuk a Felső-Tisza, Gulács – Tarpa közötti szakaszán. Ennek során egyrészt több módszerrel tanulmányoztuk a kőszórásos partbiztosítás tiszavirág-állományra gyakorolt hatását. Másrészt vizsgáltuk a folyó felett átívelő, Kisar, Tivadar között található közúti híd, kompenzációs-repülést zavaró hatását. Munkánk során kis vízállásnál, lyukszámlálásos módszerrel felderítettük, és lyuksűrűség alapján osztályoztuk a vizsgált partszakaszon található tiszavirág telepeket. 2006 és 2007-ben a tiszavirág-rajzás idején, uszadékháló használatával, az exuviumok quantitativ gyűjtésével célzott összehasonlító mintavételt végeztünk, egy természetközeli állapotban lévő (Gulács), illetve egy kőszórással borított partszakasz (Tivadar) tiszavirág állományának mennyiségi összehasonlítása céljából. Ezzel a módszerrel lehetővé vált a mélyebb, kövezés alatt megtelepedett tiszavirág-állomány mennyiségi vizsgálata. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a lyukszámlálás alapján kihaltnak bizonyuló kövezett partszakaszokon is nagy számban előfordulhat a tiszavirág a mélyebb régiókban – mint azt a korábbi terepi megfigyelések alapján feltételeztük is, – a faj állománynagysága viszont átlagosan csak mintegy kétharmada a természetközeli állapotban lévő partszakasz tiszavirág állomány-nagyságának. Az uszadékhálós mintavétel során a két populáció esetében feltűnő különbségeket tapasztaltunk a begyűjtött lárvabőrök ivararányában. A tivadari szakaszon a nemek 1:1 arányú megoszlása volt a jellemző, míg az alsó, gulácsi szakaszon a hím:nőstény arány 1:2 volt. A tapasztalt nemmegoszlás-különbség kialakulását a Kisar-Tivadar között húzódó közúti híd következményének tartjuk. A hím-nöstény arány eltolódásának magyarázatára kalorimetriás vizsgálatokat végeztünk. Mintát vettünk a rajzás elején a Tivadari hídnál és Igonyánál, valamint a rajzás végén,az Igonyai partnál. A nőstények kimerülése volt megfigyelhető a Tivadari hídnál. A kapott eredmények alapján a híd hatására létrejövő kavargással jelentősen energiát veszítenek a nőstény egyedek, amivel az összefüggéseket vizsgálva magyarázható a két telep hím- nőstény arányának eltérései.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.coursebiológus/ökológushu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent36hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/90799
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectPalingenia longicaudahu_HU
dc.subjectEphemeropterahu_HU
dc.subjectkalorimetriahu_HU
dc.subjectTiszahu_HU
dc.subjectuszadékhálóhu_HU
dc.subjectállománybecsléshu_HU
dc.subjectivararányhu_HU
dc.subjecttiszavirágzáshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Hidrobiológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Alkalmazott ökológiahu_HU
dc.titleMűtárgyak hatása a tiszavirág [Palingenia longicauda (Olivier, 1791)] állománynagyságára és összetételére egy felső-tiszai telepenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Természettudományi és Technológiai Kar)