A bírósági végrehajtási jog fejlődése Magyarországon, különös tekintettel a bírósági végrehajtás európai uniós egységesítési törekvéseire
| dc.contributor.advisor | Molnár, Judit | |
| dc.contributor.author | Mészár, Erika | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-03-11T13:06:19Z | |
| dc.date.available | 2011-03-11T13:06:19Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-03-11T13:06:19Z | |
| dc.description.abstract | A végrehajtási eljárás jelentősége vitathatatlan, mint ahogy azt Frank Ignác már 1846-ban megfogalmazta, e jogintézmény nélkül az egész igazságszolgáltatási tevékenység értelmét vesztené, nélküle a jog érvényesülése nem lenne biztosítható. Vida István meghatározása szerint a bírósági végrehajtás „az a polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, ill. a végrehajtásra felhatalmazott szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló szankciót. A bírósági végrehajtás leglényegesebb eleme a kényszer alkalmazása, amely megkülönbözteti az összes többi polgári eljárástól.” A kényszer alkalmazását az Alkotmánybíróság a következőképpen fogalmazza meg: „ A bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése – akár jogszerű kényszerítés árán is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékhez tartozik. A végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvont módon védeni, hanem az „ártatlanságában” a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni. Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Az ilyen veszély leküzdése nyilvánvalóan mind állampolgári, mind társadalmi, mind pedig állami szempontból alkotmányos érdek. ” Az elmúlt években kialakuló pénzügyi válság Magyarországot is súlyosan érintette, hatására a végrehajtási ügyek száma megsokszorozódott. Még 2008-ban 245.597 ügy, 2009-ben 301.998 ügy, addig 2010. I. félévében már 188.418 végrehajtási ügy indult el az önálló bírósági végrehajtóknál . Kérdésként merül fel, ha a végrehajtási ügyek száma az évek folyamán egyre nő, a jelenlegi hatályos végrehajtási eljárási rendszer képes e kiszolgálni maradéktalanul a jogkereső közönséget, az adós teljes ellehetetlenítése nélkül. Megfelel-e a mai végrehajtói rendszer a feladatok ellátására? Az Európai Uniós elvárások, miként érvényesülnek a végrehajtási eljárások során? Dolgozatomban e kérdésekre keresem a választ, melyek megválaszoláshoz mindenképpen szükség van a modern végrehajtási jog fejlődésének bemutatására, a hatályos jogforrási rendszer, valamint az uniós szabályozás ismertetésére. Dolgozatom kutatási módszere az első részeket tekintve alapvetően történeti leíró és jog-összehasonlító jellegű, a jelenlegi szabályozási részben pedig gyakorlati példákkal is szeretném a kérdésekre a válaszokat bemutatni. Elsőként a bírósági végrehajtási fogalom meghatározását és rendszertani elhelyezését szeretném bemutatni. | hu_HU |
| dc.description.course | jogász | hu_HU |
| dc.description.degree | régi képzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 87 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/103145 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | végrehajtás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | végrehajtás | hu_HU |
| dc.title | A bírósági végrehajtási jog fejlődése Magyarországon, különös tekintettel a bírósági végrehajtás európai uniós egységesítési törekvéseire | hu_HU |