A szakdolgozat célja a demencia betegséggel kapcsolatos irodalmak felkutatása a 2000-es évekből, valamint azok összegzése. Olyan eseteket kerestünk, amelyek a betegség diagnosztikájával, esetleges kezelésével foglalkoztak, főleg az MR (mágneses rezonancia) képalkotásra fektetve a hangsúlyt. Egy rövid történelmi áttekintést követően a leggyakrabban előforduló típusokat ismertettük (Alzheimer-kór, vascularis-, Lewy-testes- és frontotemporalis demencia). A tünetek jellemzése után, leírásra kerültek a legfontosabb, a legtöbbet használt klinikai tesztek (pl. Mini-Mental State vizsgálat), valamint a laboratóriumi mérések is (pl. lumbalpunctioval nyert agy-gerincvelői folyadék vizsgálata). Ezt követően az agy képalkotó diagnosztikájának szükségességét vázoltuk. A különböző neuroradiológiai módszerek közül a CT-t (computer tomográfia) használják a legkevésbé napjainkba, a PET- (pozitron emissziós tomográfia) és SPECT (egyfotonos emissziós tomográfia) technikák a funkcionális megítélésben segítenek, azonban a legnagyobb szerepe az MR képalkotásnak van. Az agyról készült rutin MRI felvételek mellett, különböző szekvenciák alkalmazásával (DWI = diffúzió-súlyozott képalkotás, DTI = diffúziós tenzor képalkotás, MRS = MR spektroszkópia, fMRI = funkcionális MR képalkotás, ASL = Arterial Spin Labeling technika) mind a szerkezeti-, mind a funkcionális leképzés is lehetségessé válik. A kutatócsoportok által alkalmazott MRI protokollok kigyűjtését követően, összehasonlítottuk a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula MR Központjában és a Klinikai MR Központban alkalmazott MRI protokollokkal. Végül rávilágítottunk arra is, hogy napjainkban hol tartanak a betegség kapcsán alkalmazott gyógyszeres kezelések, illetve hogy van-e lehetőség a betegség teljes gyógyítására, visszafordítására.