Soha nem látott mennyiségű vízi vad terítékek voltak a XX. század első részében, azonban az elmúlt fél évszázadban a terítékek gazdagsága országosan, jelentősen csökkent. Európai viszonylatban a Kárpát - medence a vízi vad vonulásának és telelésének az egyik legfontosabb területe. Magyarország jelentős vízi vad vadászatra alkalmas területtel rendelkezik, ezért is indokolt a vízi vad fajok telelő és vonuló populációinak fenntartására és a bölcs vadgazdálkodás, a vadászható madárfajok megfelelő hasznosítása.(NIMRÓD 2007) A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet területe rendkívül változatos élőhely. A Körös-vidék részét képező kistáj, mely sajátos természeti és kulturális arculattal, történelmi háttérrel rendelkezik. A tájban változatos vízi világ alakult ki, hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű mocsár¬ és lápvidékével, mely a történeti feljegyzések szerint még a honfoglalás után is jelentős mértékben növekedett. A Berettyó és mellékvizei által létrehozott Nagy ¬- Sárrét területe a lecsapolásokat és folyószabályozásokat megelőző felmérések idején elérte a 800 km2-t is. (SIMAY 2009) 1998. február 28-án megalakult a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet. 33 hajdú-Bihar megyei település közigazgatási területén fekszik, 17 095 ha kiterjedésű. Mezőgazdasági területek térnyerésével fokozatosan csökkentek a mocsaras, lápos vidékek, szabályozták a folyókat- öntésterületük kisebb lett, de a Bihari síkon a természetvédelmi munkáknak és a területi adottságoknak köszönhetően nem tűnt el a változatos élőhely és élővilág. Szervezett keretek között folyik az együttműködés a Tájvédelmi Körzet és a Vadgazdálkodó Egységek között, rendszeres időközönként találkozókat rendeznek, ahol a közös feladatok kerülnek tárgyalásra, a közös cél a természeti értékek megőrzése érdekében. Szakdolgozatom témájául azokat a vizes élőhelyhez kötődő madárfajok vizsgálatát választottam, amelyek a múltban vagy a jelenben a vadászat érdekszférájában voltak vagy vannak.