Korunk gyors és dinamikusnak mondható mezőgazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy az informatikai lehetőségek páratlan, eddig nem látott léptékben gyarapodnak. Míg korábban csak a humán erőforrásra lehetett számítani a termelésben, a 21. században a technológia lehetővé teszi, hogy minimális emberi beavatkozással tudjunk egy területet megművelni és azon gazdálkodni. Egyre több olyan műszaki megoldás van jelen a mezőgazdasági termelésben, amelyek lehetővé teszik számunkra a minél nagyobb automatizáltságot. A mezőgazdasági termelésben is feltörekvőnek mondható technológiák, mint például a távérzékelés, a globális helymeghatározó rendszerek (GPS), a földrajzi információs rendszerek (GIS), a „dolgok internete” (Internet of Things), a Big Data elemzése és a mesterséges intelligencia (AI) ígéretes eszközök, amelyeket a mezőgazdasági műveletek és inputok optimalizálására használna. Szakdolgozatom témáját azért választottam, mert kimagasló lehetőségeket látok a mezőgazdasági termelés produktívabbá tételére a precíziós eszközök használatának segítségével. A drónokkal készített felvételezésekkel olyan pontos és precíz adatokhoz és ez által információkhoz juthatunk hozzá például egy adott vegetáción belül, amelyeket vélhetően másképp nem tudnánk elérni vagy nem olyan mértékben. A multispektrális felvételekkel olyan információkat nyerhetünk a termelésben résztvevő területekről, melyeket szabad szemmel nem láthatunk, és ezek alapján gyorsan tudunk reagálni az esetlegesen felmerülő különböző problémákra. Vizsgálataimat Debrecen külterületén elhelyezkedő üzemi körülmények között, a Máriás 97 Kft. által művelt területen végeztem, amely területen 16 kukoricahibrid lett elvetve 12 soronként egymás mellé. A terület Debrecentől délre az M35-ös autópálya mellett található. Diplomadolgozatom készítése során kettő felvételezést (2023. 06.13. és 2023. 06. 22.) egy DJI Phantom 4 RTK típusú UAV-al készítettem, majd ezekből a felvételekből számoltam vegetációs indexeket. Az általam mért adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen a mért vegetációs indexek értékei nagyon különböző módon alakultak. Az első felvételezés alkalmával mind a három számolt vegetációs index jól mutatta, hogy a terület NY-i oldalán elhelyezkedő hibridek gyengébb értékeket mutattak a többi hibridhez képest. Jól látható volt, hogy a kukorica növények ezen a területrészen gyengébb növekedéssel bírtak a többi hibridhez képest, viszont ez nem jelenti azt, hogy ezek a hibridek rosszabb genetikai tulajdonsággal rendelkeznének. A gyengébb értékek nagy valószínűséggel talajadottságoknak tudhatók be. Vizsgálataim eredményeképp megállapítható, hogy a Phantom 4 RTK drónnal végzett felmérések eredményei egyenes arányosságban voltak egymással és azok hitelesnek mondható eredményeket mutattak a kukorica hibridek tulajdonságairól.