Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre

Garami, Erika

Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre

dc.contributor.advisor	Györgyi, Zoltán
dc.contributor.author	Garami, Erika
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Humán Tudományok Soktori Iskola
dc.date.accessioned	2014-02-06T08:51:09Z
dc.date.available	2014-02-06T08:51:09Z
dc.date.created	2013	hu_HU
dc.date.defended	2014-02-26
dc.date.issued	2014-02-06T08:51:09Z
dc.description.abstract	A disszertáció témája az oktatás eredményessége és a középfokú továbbtanulás területi különbségeinek vizsgálata. A téma szakirodalma, és saját kutatási eredmények is meggyőzően bizonyítják, jelentős szerepe van a térbeliségnek a különböző társadalmi folyamatok szempontjából. A „tér” kiemelt szerepét hangsúlyozó megközelítések az ún. szociálökológiai szemléletből táplálkoznak. Ez a szemlélet feltételezi az egyéntől függetlenül létező környezet létét, amelyet saját törvényei szabályoznak. A szűkebb és tágabb lakóhelyet értelmezik ilyen környezetként, melynek társadalomföldrajzi jellemzői, társadalmi-gazdasági adottságai, infrastrukturális ellátottsága, intézményei, iskolái, történeti és kulturális hagyományai éppolyan meghatározóak lehetnek az egyén élete szempontjából, mint származása, családjának kulturális közege, munkaerő-piaci helyzete, vagy a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciója. A tér fogalma elválaszthatatlan a területi differenciáltság feltételezésétől, amely súlyos társadalmi (esély)egyenlőtlenségeket is jelenthet. Alapfeltevésünk az volt, hogy a térségi egyenlőtlenségekben többfajta egyenlőtlenség „jelenik meg”: a gazdasági, infrastrukturális egyenlőtlenségek, a társadalmi összetétel hatása éppúgy érvényesül, mint a humán erőforrás „minősége”, és mindennek az oktatás eredményességére, illetve a gazdaság teljesítőképességére gyakorolt hatása. A térségi egyenlőtlenségekben különböző egyenlőtlenségi rendszerek „egymásba ágyazottsága” figyelhető meg. Ez azt jelenti, az „előnyök és hátrányok” egy-egy térségben sajátos módon kapcsolódnak össze, sajátos térszerkezetet és társadalmi viszonyokat hozva létre. A földrajztudomány kontextuális elméletében találtuk meg azt a szemléletet, amely képes a térségi különbségek értelmezésére. Az elemzés kiindulópontja a kistérségek fejlettsége volt, melynek méréséhez készítettük egy homogenitás-mutatót, amely, „kontinuumként” fogva fel a kistérségek fejlettségét, képes minden egyes térség „helyét” kijelölni ezen a kontinuumon, és alkalmas az átmenetek megfelelő érzékeltetésére is. Empirikus kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a térségi különbségek hogyan mutatkoznak meg az oktatás eredményességében: a diákok tanulmányi eredményeiben, a kompetenciamérésen elért teljesítményeikben, a középfokú továbbtanulási irányokban, valamint a középiskolák felvételi gyakorlatában. A homogenitás-mutatót kitűnően tudtuk használni kutatásunkban. Eredményeink szerint szignifikáns összefüggés van a térségek homogenitás-mutatója és a rájuk jellemző szülői, illetve iskolai háttér között. A sok hátránnyal bíró környezet minden más környezetnél nagyobb hatást gyakorolt az iskolák társadalmi összetételére. Jelentős mértékű egybeesést tapasztaltunk a diákok eredményei, valamint szülői és iskolai hátterük között. Legnagyobb mértékben a kedvezőbb hátterű térségekben. Fontos tényezőnek mutatkozott az iskolai közösségek összetételének hatása is. A hátrányos szülői és iskolai háttérnek a gyerekek eredményességére gyakorolt hatását a térségek kedvezőtlen adottságai még fel is erősítették. A középfokú továbbtanulásnál is mind a kínálat, mind a térségek megtartó ereje függött általános fejlettségüktől. A legjobb adottságokkal, s egyben ilyen intézményi kínálattal rendelkező térségekben volt legnagyobb a helyben maradó diákok aránya. Minél fejlettebb egy térség, annál jobban nő a gimnáziumi, és csökken a szakközépiskolai és szakiskolai képzésben tanulók aránya. A gimnáziumi képzésen belül az általános tantervű, a legkevesebb specialitást kínáló gimnáziumi képzés a hátrányos helyzetű térségekben fordul elő a leggyakrabban, ahol a gyerekek többsége tanul ilyen formában. Minél fejletlenebb egy térség, annál jellemzőbbek a kevésbé perspektivikus képzési formák (szakiskola). Ahogy javulnak a térségek adottságai, úgy nő a magasabb szintű (emelt szintű, nemzetiségi, kéttannyelvű, nyelvi előkészítő) gimnáziumi képzésben tanulók aránya. A leghátrányosabb helyzetű térségekben a legmagasabb a 6/8 évfolyamos képzésben tanuló diákok aránya. Az ilyen intézményeket sok esetben egyházak tartják fent, melyek felvállalják a hátrányok csökkentését, de a tehetséggondozást is. Jelenleg is ezek a legmagasabb presztízsű középiskolák, érthetően legjobb a válogatási képességük is. A leggyengébb a szakiskolák esetében. Itt a legalacsonyabb a feltöltöttségi arány is. Kevesebben jelentkeznek ilyen iskolákba, mégis kevesebb diákot vesznek fel, mint más középiskolák. Olyan mértékben ítélik őket képezhetetlennek, hogy inkább lemondanak róluk. A rosszabb adottságú térségekben kevesebben jelentkeznek középiskolákba, de mivel ők valóban komolyan gondolják a továbbtanulást, arányaiban több jelentkezőt vesznek fel, mint a fejlettebb térségekben. Ez utóbbi térségekben nő azoknak a diákoknak az aránya, akiket az iskola eleve besorolt a felvehetők közé, az iskolák már inkább a rangsor elejéről tudtak válogatni, és lényegesen nagyobb a képzések feltöltöttségi aránya is. The theme of the dissertation is the territorial differences of educational effectiveness and research of differences in secondary further education. The literature of the topic and the results of my own research both convicingly prove that there is a significant role of extensity in the viewpoint of different social progresses. Approaches emphasizing the significant role of ’place’ are rooted in the so-called socio-ecological aspect. This aspect presupposes the environment existing independently from the individual, which is governed by its own laws. The narrow and broader residential place are considered to be this kind of environment. Its socio-geographical features, social, economical capacities, infastructural provision, institutions, schools, historical and and cultural traditions can as well be determining in the life of an individual as his ancestry, the cultural environment of the family, his place in the labour market or his position in the social structure. The notion of place is inseperable from the supposition of territorial differentiation that can mean serious social (in)equalities of chance. Our basic assumption was that in territorial inequalities there can be more inequalities ’present’: economical, infrastructural inequalities and the effect of social constitution prevail as much as the ’quality’ of human resources and all these affect the efficiency of teaching and the performance of the economy as well. In territorial inequalities we can observe different inequality systems ’embedded into each other’. This means that the ’advantages and disadvantages’ attach to each other in a specific way in different micro regions setting up a peculiar configuration and social relations. We can find the aspect that is able to explain the territorial differences in the contextual theory of geographical science. The starting point of the analysis was the advancement of the micro regions for which we made an indicator of homogenity. It takes the advancement of micro regions as a ’continuum’ and so it can trace the ’place’ of each micro region on this continuum and is also able to illustrate the transitions properly In our empirical research we were curious about how the territorial differences show int he efficiency of teaching: in scholastic records of students, their performances in competence measurements, secondary education trends and practices of entrance exams at secondary schools. The indicator of homogenity could be used perectly in our research. According to the results we find that there is a significant connection between the indicator of homogenity and its parental and scholastic background. Environments with much disadvantage had a greater effect on the social constitution than any other environments. A great degree of coincidence was experienced in the records of students and their parental and scholastic background. The greatest was in territories with better features. The effect of the constitution of scholastic communities was also found a important factor. The effect of the students’ performances with disadvantegous parental and scholastic background was even intensified by the infavorable features of the territories. In connection with further secondary further education both the supply and the retention force of the micro region depended on their general development. In areas with the best features and so with the greatest institutional supply, the greatest number of students who stayed in the given area can be found. The more developped a micro region is, the higher number of students are present in grammar schools and a lowering number of students are present in vocational high schools and trade schools. It is in underprivileged areas where we can find grammar school programs with the fewest specialisations supply if we look at the grammar schools with general curriculum, where most of the children chose this was of learning. The more developped a micro region is the more often we can find less perspective forms of training (trade school). As the makings of the micro regions’ improve so much so we can find more students in higher rated education (higher level, gentilic, bilingual, language preparatory) programs. The mostly underprivileged micro regions have the highest rate of students who study in 6/8 year programs. These institutions are many times sustained by churches that take up the reduction of disadvantages and talent management, too. At present, these secondary schools have the highest prestige and of course these have the best ability to select as well. The weakest are the trade schools with the lowest rate of fulness. Fewer students apply for these schools still they admit fewer students than others. Students are so untrainable that they give upon them. In micro regions with worse makings fewer students apply for secondary schools, but as they are more serious about further education they take more applicants than in more developped areas. In the latter ones the rate of students who are a priori considered admittable by the school is rising; the schools can select from the beginning of the ranking and the rate of their fulness of programs is substantially greater, too.	hu_HU
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	277	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/179801
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.subject	tér	hu_HU
dc.subject	place	hu_HU
dc.subject	térbeliség
dc.subject	területi különbségek
dc.subject	földrajztudomány
dc.subject	kontextuális elmélet
dc.subject	kistérségek
dc.subject	térségi sajátosságok
dc.subject	homogenitás-mutató
dc.subject	oktatás eredményessége
dc.subject	középfokú továbbtanulás
dc.subject	szülői háttér
dc.subject	iskolák társadalmi összetétele
dc.subject	továbbtanulási irányok
dc.subject	gimnázium
dc.subject	szakközépiskola
dc.subject	szakiskola
dc.subject	felvételi sikerességi mutatók
dc.subject	szelekciós mutatók
dc.subject	spatial differences
dc.subject	territorial differences
dc.subject	micro-regions
dc.subject	geographical science
dc.subject	sociology of education
dc.subject	educational effectiveness
dc.subject	theory of contextuality
dc.subject	indicator of homogenity
dc.subject	indicator of homogenity
dc.subject	secondary further education
dc.subject	parental background
dc.subject	social constitution of schools
dc.subject	rate of further education
dc.subject	grammar school
dc.subject	vocational school
dc.subject	trade school
dc.subject	entrance exam success measurements
dc.subject	measurements of selection
dc.subject.discipline	Neveléstudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu_HU
dc.title	Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre	hu_HU
dc.title.translated	Collective effects of micro-regions on the efficiency of education and choices of further education	hu_HU