A Tiszaroffi árapasztó tározó és szűkebb környezetének tájanalízise geoinformatikai módszerekkel
A Tiszaroffi árapasztó tározó és szűkebb környezetének tájanalízise geoinformatikai módszerekkel
Dátum
Szerzők
Varga, Tamás
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A tájban végbement változások megfigyelésére jó lehetőséget biztosítanak számunkra
a modern geoinformatika eszközei. A kutatás során több időszakot lefedő légi
felvételeket elemeztem. Az 1979--es, és 1987-es felvételeket a Hadtörténeti Intézet és
Múzeum Hadtörténeti Térképtára bocsátotta rendelkezésemre, melyek szkennelése
és georeferálása után végeztem el a felszínborítási kategóriák vektorizálását. További
két időpontot jelentettek a 2000-es és 2009-es Google Earth felvételek. Összesen 11
területhasználati osztályt különítettem el, amelyek közül csak a vizsgálat szempontjából
lényegeseket elemeztem (erdő, legelő, szántó, mocsár és vizes területek). A
tájváltozás mellett fontosnak tartottam a tanyák számában bekövetkezett változások
számszerűsítését is. Ehhez a légifotók mellett az 1951-es katonai topográfiai térképet
is felhasználtam. A digitalizálás és tájmetriai vizsgálatok során QGIS és ArcGIS
szoftvereket és beépülő pluginjaikat alkalmaztam A változások vizsgálatához a QGIS
Lecos pluginja segítségével meghatároztam a foltok geometriai jellemzőit (kerületet,
területet, kerület/terület arány és a szegélyhosszt, shape index, paratio, fraktál dimenzió),
a foltsűrűséget, a legközelebbi szomszéd indexet, stb. A vizsgálat segítségével a
táj elemeinek területi változásáról, szabdaltságáról, egymáshoz viszonyított arányáról
és a tájmetriai mutatók időbeli változásáról kaptam eredményeket. Eredményeim
szerint a tározó építése főként a foltsűrűségben okozott változásokat. Viszont a
területhasználati változásokat nem ennek a beavatkozásnak köszönhetjük: az itt végbement
változások főként a nagyüzemi mezőgazdaság megjelenésének és az ártér
beerdősülésének köszönhető. A tájmetriai vizsgálat során fény derült arra, hogy a különböző
mutatószámok korrelációban állnak egymással. Megfigyelhető a szegélyhossz
és a terület hasonló alakulása, ami viszont szembetűnő, hogy a két érték a
vártnál kevésbé korrelál. Így nagyobb területű folthoz, nem mindenféleképpen
tartozik nagyobb kerület. Az elemzések során szembetűnő volt a tanyavilág teljes
eltűnése. A terepmodell alapján kijelenthető, hogy a tározó igen jól megtervezett, a
víz gravitációs úton távozhat a területről az árhullám levonulása után.
Leírás
Kulcsszavak
geoinformatika, tájanalízis, tározó, árvíz