A tanulási motiváció szerepe a felnőttoktatásban
A tanulási motiváció szerepe a felnőttoktatásban
Dátum
2013-04-12T07:52:12Z
Szerzők
Péter, Eszter Kitti
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Napjainkban központi téma az élethosszig tartó tanulás. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek kezdik felismerni a humán erőforrás fejlesztésében rejlő egyéni és társadalmi érdekeket. Kezdenek ráébredni, hogy ahhoz, hogy a munkaerőpiacon vagy a privát szférában érvényesülni tudjanak, tanulniuk kell, mert aki képtelen lépést tartani a folyamatos fejlődéssel, azt előbb vagy utóbb megelőzik.
Nemcsak a munkahelyen, nemcsak a társadalom képzeletbeli ranglétráján, hanem mindenhol. Éppen ezért nagyon fontos, hogy képezzük magunkat, még felnőttkorban is. Az már szinte mellékes, hogy melyik területen és hogy milyen módszerekkel: a lényeg a folyamatos fejlődés egyéni és szakmai szinten is. Erre nemcsak azért van szükség, mert a tudás alapú gazdasági és politikai környezetünkben társadalmi elvárás a tanulás, hanem azért is, mert a munkahelyek is elvárják a naprakész tudással rendelkező munkaerőt. Ezért aki állást szeretne kapni, vagy a jelenlegi munkakörét szeretné még több évig betölteni: kénytelen tanulni.
De hogyan lehet az embereket a tanulásra motiválni? Melyek azok a tényezők, melyek ösztönzően hatnak azokra, akik felnőttként ülnek be újra az iskolapadba? És ilyen módon kellene az élethosszig tartó tanulás eszméit terjeszteni ahhoz, hogy minél több emberhez eljussanak?
A szakdolgozatomban a tanulási motiváció kérdéskörét vizsgálom a felnőttképzésben. Az lényeges fogalmak tisztázása után az első részben a magyar felnőttképzési rendszer főbb elemeit tekintem át: különösen kihangsúlyozva a célokat, az irányító szerveket és testületeket, valamint a jogszabályi hátteret. Megnevezem a magyar felnőttképzési rendszer finanszírozásának felelőseit, azt, hogy milyen költségeket vállalnak, és milyen érdekeik fűződnek az oktatáshoz.
Röviden áttekintem, hogy milyen átalakulás zajlott le az elmúlt 20 évben a felnőttképzés területén, és a napjainkban végbemenő változásokról is említést teszek. Részletesebben kitérek azokra a pedagógiai problémákra, melyek az új, tanulóközpontú oktatás veszélyeit rejtik, ugyanakkor a rendszer már sikeresen működő elemeit, a távoktatást és nyitott oktatást is elemzem.
Mivel a tanulási motiváció mentén vizsgálom a felnőttképzést, a dolgozat második felében ezzel a témakörrel foglalkozom részletesebben. A motiváció fogalomkörének tisztázásán túl, felteszem a kérdést, hogy milyen szociális és emocinális faktorok játszanak központi szerepet a tanulási motiváció kialakításában. Az önszabályozott tanulás jellemzése után pedig a felnőttek tanulási motivációjában előforduló leggyakoribb sajátosságokat emelem ki.
Az OECD és CERI kutatási adatait felhasználva a nemzetközi megoldásokat vizsgálom meg. Több OECD ország gyakorlatán keresztül szemléltetem az új trendeket, a legnagyobb kihívásokat és az eddig már bevált oktatáspolitikai irányelveket.
A dolgozatom végén a saját kutatásomat prezentálom, melyhez az adatokat két gimnáziumi osztály tanulóitól gyűjtöttem. Az egyik intézmény egy nappali tagozatos iskola, a másik pedig egy esti munkarend szerint működő. A megkérdezett diákok tanulási motivációját vizsgáltam, és ezek elemzésével következtettem a nemek és korosztályok közti motiváló tényezők eltéréseire és hasonlóságaira. A kutatással az volt a célom, hogy igazoljam, hogy más és más faktorok motiválják a különböző korú és nemű embereket, és hogy nagyon fontos lenne az élethosszig tartó tanulás programjainak kialakításánál ezt is figyelembe venni.
Leírás
Kulcsszavak
felnőttoktatás, motiváció