A gyors eljáráshoz való jog követelménye az Egyesült Államokban az Alkotmány Hatodik Kiegészítéséből vezethető le, melyet aztán a Legfelsőbb Bíróság konkretizált időben, illetőleg töltött meg tartalommal. Ezen ítéletek közül is egyértelműen kiemelhető a Barker-ügy, melyben a Legfelsőbb Bíróság meghatározta azt a négy szempontot, melynek egymáshoz való viszonya alapján eldönthető, hogy sérült-e a vádlott gyors eljáráshoz való joga. A gyors eljáráshoz való jog azonban nem elsősorban azért érvényesül, mert létezik egy törvény a kikényszerítésre, hiszen a Legfelsőbb Bíróság ugyanazokat a standardokat fogalmazta meg az ítélkezési gyakorlatában, mint amit a törvény is rögzít.