A magyarországi repcetermelés felfutását és hanyatlását okozó tényezők feltárásával kapcsolatban hazai tanulmány még nem készült, annak ellenére, hogy az egyik legjelentősebb szántóföldi növények közé sorolandó. Ezért a doktori disszertációm megírása során célként tűztem ki, a felfutást és hanyatlást befolyásoló tényezők feltárását a naturális és ökonómiai hatékonyság vizsgálatán keresztül a 2012-2022 időszakban. A magyarországi repcemagtermelés hatékonyságát két különböző idősík mentén vizsgáltam (2012-2021 és 2012-2022 között). Mivel 2022-ben extrém gazdasági és környezeti körülmények alakultak ki, ezért a kapott eredmények korlátozottan hasonlíthatók össze a nominál adatbázison alapuló évek eredményeivel. Ugyanakkor ennek hatása a 2012-2021 időszaki vizsgálatokra vonatkozóan nem terjed ki. A kutatási kérdéseim között szerepelt a hazai repcetermesztéssel foglalkozó üzemek költség-jövedelem helyzetének, jövedelmezőségének elemzése a 2012-2022 időszakban (nominál adatbázison keresztül), összehasonlítva a főbb szántóföldi kultúrnövény (búza, kukorica, napraforgó) jövedelemtermelőképességével és jövedelmezőségével. Megvizsgáltam a repcetermesztéssel foglalkozó gazdaságok technikai hatékonyságát idősoros bontásban is a 2012-2022 időszakban és összehasonlítottam a 70 hektár alatti, illetve a legalább 70 hektárral rendelkező repcetermelők átlagos ágazati technikai hatékonyságát. Ezt követően megvizsgáltam, hogy hogyan alakul a jövedelemtermelő képesség és a jövedelmezőség különböző műtrágya-felhasználási szint és földminőség (talajadottság) mellett. Szintén csoportképzés keretében elemeztem az eltérő növényvédőszer-költséggel rendelkező repcetermesztéssel foglalkozó vállalkozások költség-jövedelem helyzetét és jövedelmezőségét. A repceágazat átlagos technikai hatékonyságát a deflált adatbázison alapuló 2012-2021 időszak átlagában is meghatároztam, majd annak felfutó és hanyatló szakaszok átlagát is. Mindezt kiegészítettem nagyrégiós megbontással is. A vizsgálatom végén a hazai repcetermelők koncentrációjának alakulására tértem ki. No domestic study has yet been conducted on the exploration of the factors causing the rise and decline of rapeseed production in Hungary, even though it is one of the most important arable crops. Therefore, I set the goal for my doctoral dissertation to analyze the factors affecting the rise and decline through the examination of natural and economic efficiency in the 2012-2022 period. I examined the efficiency of rapeseed production in Hungary along two different time scales (between 2012-2021 and 2012-2022). Since extreme economic and environmental conditions developed in 2022, the results for this year are hardly comparable with the results of the previous years based on a nominal database. However, the impact of this does not affect to the analysis of the 2012-2021 period. My research questions included an analysis of the cost-income situation and profitability of domestic rapeseed producing plants in the period 2012-2022 (based on a nominal database), compared to the income generating capacity and profitability of the main arable crops (wheat, maize, sunflower). I also examined the technical efficiency of rapeseed producing farms in the 2012-2022 period in a time series breakdown and compared the average sectoral technical efficiency of rapeseed producers under 70 hectares and those with at least 70 hectares. Subsequently, I examined how income generating capacity and profitability develop with different fertilizer input levels and soil quality (soil conditions). Within the frames of group formations, I also analyzed the cost-income situation and profitability of rapeseed producing enterprises with different pesticide costs. The average technical efficiency of the rapeseed sector was also determined in the average of the 2012-2021 period based on a deflated database, and then the average of its rising and declining phases. I added a breakdown by statistical large regions to all this. At the end of my analysis, I discussed the development of the concentration of domestic rapeseed producers.