Bevezetés: A látás fontosságát mutatja az a tény, hogy az emberi agy által feldolgozott információk 90%-a vizuális forrásból származik. Az időskori látásromlás prevalenciája 80 éves kor felett meghaladja a 20%-ot. A látóképesség károsodása összefüggésbe hozható az érintettek romló fizikai, pszichés és szociális állapotával, valamint növeli a demencia előfordulását. Számos cikk részletezi a rendszeres testmozgás dózis-függő protektív hatását, azonban szemészeti témában kevés tanulmány született. Célkitűzés: Kísérletünkben arra kerestünk választ, hogy a nem fiatal (idősödő) korban megkezdett rendszeres fizikai aktivitás esetén is jótékony-e az erőltetett, magas intenzitású forma, és milyen molekuláris változásokat idéz elő a rendszeres testmozgás a látószervünkben. Anyagok és módszerek: A kísérletben résztvevő hím Wistar patkányokat 4 csoportba osztottuk: 1. fiatal (3 hónapos) kontroll (n=10); 2. idősödő (12 hónapos) nem futó, kontroll (n=12); 3. idősödő (12 hónapos) rekreációs futó (n=12); 4. idősödő (12 hónapos), erőltetett futó (n=12). Az önkéntes (rekreációs) fizikai aktivitás az állatok ketrecébe beállított, standardizált futókerék segítségével valósult meg. Az erőltetett futó csoport heti 6 alkalommal végzett 20 percig tartó intenzív testmozgást zárt futókerékben. A kísérlet az idős állatok számára 6 hónapig tartott, melynek végén az állatok retinafunkcióját elektroretinográfiás (ERG) mérésekkel vizsgáltuk, a szemben létrejött fehérjeexpressziós változásokat western blot technikával analizáltuk, a retina rétegvastagságának vizsgálatát pedig paraformaldehidben fixált szem preparátumon végeztük el. Eredmények: Az ERG eredmények azt mutatták, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jelentősen javította a retinafunkciót, azonban a western blot vizsgálataink alapján a rekreációs csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt az oxidatív stresszt fokozó MAO-B (monoamin-oxidáz-B) és gyulladásos markerként ismert GFAP (gliafibrilláris savas fehérje) szintje, és magasabb a neuroprotektív BDNF (agyi eredetű növekedési faktor) és az anti-aging hatású SIRT6 (sirtuin 6) expressziója, mint az idős kontroll és az erőltetett futó csoportban. A retina rétegvastagság csökkenését az erőltetett és a rekreációs mozgás egyaránt mérsékelte. Összegzés: A rekreációs aktivitást végző idős állatok szemében zajló molekuláris változások előnyösebben változtak az erőltetett futó illetve a futókerék nélküli ketrecben elhelyezett állatokhoz viszonyítva.