Egészségmagatartás és mentális egészség kapcsolata iskoláskorúak körében

dc.contributor.advisorBíró, Éva
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.authorOrgonás, Adrienn
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentRácz, Gábor
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-06-21T08:14:30Z
dc.date.available2017-06-21T08:14:30Z
dc.date.created2017
dc.description.abstract„Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy rokkantság hiánya”- mondja ki a definíció, mely az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) Alkotmányában is szerepel, ami nem változott 1946 óta. Tehát az egészséget, mint emberi értéket, nem lehet csupán a betegség hiányaként értelmezni, hiszen számos tényező befolyásolja. Marc Lalonde 1974-ben megjelent publikációjában fogalmazza meg elsőként, amely a kanadai lakosság körében végzett tanulmány eredménye, hogy az egészséget befolyásoló tényezőket egymástól elkülöníthető csoportokra oszthatjuk: életmód, környezet, biológiai tényezők, egészségügyi ellátás. Ezek mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz, azonban fontos kiemelnünk az életmódot, mint az egyén szintjén legfontosabb, leginkább pozitívan befolyásolható tényezőt az egészség szempontjából. Éppen ezért kiemelten értékes befektetés az iskoláskorúak körében elindulni. Ennek alapja a jelenlegi állapotuk felmérése, vagyis a fiatalok egészségmagatartásának és mentális állapotának tényleges ismerete. Hiszen az iskoláskor egy olyan fontos életszakasz, amikor a tanulók megalapozzák egészségmagatartásbeli szokásaikat, melyek akár későbbi életük során is végigkísérhetik őket. Az egészségmagatartás része a mentális állapot jólléte is. Az EVSZ Zöld könyve szerint a mentális egészség a jóllét olyan állapota, amelyben az egyén kibontakoztatja saját képességeit, meg tud küzdeni a mindennapi stressz-forrásokkal, kihívásokkal, képes a produktív és gyümölcsöző munkavégzésre és képes arra, hogy a saját és mások életéhez hasznosan hozzájáruljon. Az egészségmagatartásra és mentális állapotra vonatkozó tényezőket nem érdemes külön-külön vizsgálni és az azokra irányuló intervenciókkal javítani a meglévő állapotokon. Érdemes ezek egymásra irányuló hatásait is szem előtt tartani, hiszen számos kutatás vizsgálja az iskoláskorúak egyes egészségmagatartásbeli szokásait, melyek kapcsolatban állhatnak mentális egészségük állapotával. Dolgozatom célja, hogy bemutassam az iskoláskorú diákok egészségmagatartásának és mentális egészségének kapcsolatát. A mai, folyamatosan fejlődő világban, ahol az alapvető társadalmi és emberi értékek, normák kezdenek megváltozni és negatív irányba tolódni fontosnak tartom, hogy megálljunk és észrevegyük a társadalom számára egyik legégetőbb problémát, az éppen felnövő következő nemzedék egészségét és mentális állapotát.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseegészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/242079
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectegészségmagatartáshu_HU
dc.subjectmentális egészséghu_HU
dc.subjectserdülőkorúakhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleEgészségmagatartás és mentális egészség kapcsolata iskoláskorúak körébenhu_HU
Fájlok