Lakossági attitűd vizsgálata a diabétesz szűréssel kapcsolatban
dc.contributor.advisor | Nagy, Attila Csaba | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.author | Varga, Nándor József | |
dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2015-06-14T16:47:42Z | |
dc.date.available | 2015-06-14T16:47:42Z | |
dc.date.created | 2015-06-10 | |
dc.description.abstract | A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) Diabetes Atlaszának 2014-es adatai szerint a világon körülbelül 387 millióan szenvednek cukorbetegségben, számuk minden országban növekedést mutat. A cukorbetegség hazánkban is egyre nagyobb gyakorisággal fordul elő, a szövődmények elkerülése érdekében a megfelelő életminőség megtartása mellett kiemelt jelentőségű a szűrővizsgálatokon való részvétel és ennek hangsúlyozása. Vizsgálatunk alapjául az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009-ben gyűjtött adatai szolgáltak. Célunk volt felmérni a populáció attitűdjét a diabetes szűrését illetően, meghatározni annak elősegítését vagy elmaradását befolyásoló tényezőket. Egyváltozós logisztikus regressziós elemzések segítségével írtuk le a kapcsolatot az egyes potenciális befolyásoló hatások és a diabetes szűrés igénybevétele közt. A diabetes szűrés igénybevételére ható tényezőket a lehetséges befolyásoló összetevőket tartalmazó többváltozós logisztikus regressziós elemzés segítségével határoztuk meg. A 45 évesnél idősebb, nem cukorbeteg csoportban a szűrésben való részvétel hiánya szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott az özvegység (EH-együtt élő házasok=0,64; p=0,005) és a háziorvossal való éves találkozás elmulasztása (EH-1 éven belüli találkozás=0,13; p<0,001). A középfokú érettségivel nem (EH-legfeljebb 8 általános=1,5; p=0,012) és az érettségivel rendelkezők (EH-legfeljebb 8 általános=1,51; p=0,013) nagyobb eséllyel jelentek meg a szűrővizsgálatokon, mint a legfeljebb nyolc általánossal végzettek. A krónikus megbetegedésben szenvedők hasonlóan magasabb valószínűséggel vesznek részt a szűrővizsgálatokon (EH-krónikus betegséggel nem rendelkezők=1,94; p=0,001), mint a krónikus betegséggel nem rendelkezők. A diabetes mellitussal nem rendelkező 20-44 éves korcsoport tagjainál a szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő tényezőnek mutatkozott a dél-dunántúli (EH-Közép-Magyarország=0,45; p=0,038) és az észak–alföldi lakóhely (EH-Közép-Magyarország=0,44; p=0,016) Közép-Magyarországhoz képest. Eredményeink alapján elmondható, hogy az intervenciós programoknak a krónikus betegségben szenvedőket és a háziorvosi ellátástól távol maradóakat kellene megcélozni. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | egészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr) | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 24 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/214201 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | diabétesz | hu_HU |
dc.subject | szűrés | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | Lakossági attitűd vizsgálata a diabétesz szűréssel kapcsolatban | hu_HU |
dc.title.translated | Investigation on populational attitude to diabetes screening | hu_HU |