Máriapócs - Nemzeti Szentély turisztikai adottságai és lehetőségei
| dc.contributor.advisor | Nagy, Géza | |
| dc.contributor.author | Erdei, Arnold | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2010-11-11T07:14:46Z | |
| dc.date.available | 2010-11-11T07:14:46Z | |
| dc.date.created | 2008 | |
| dc.date.issued | 2010-11-11T07:14:46Z | |
| dc.description.abstract | A vallás ma többnyire nem olyan alapvető összetartó erő a magyar kultúrában, mint számos más népnél. A magyarok többsége ma már nem gyakorolja a vallását. Ez különösen Magyarországon igaz, ahol ma csupán 12% körüli a hetente templomba járók aránya. A többség ennek ellenére mindenütt követi a házassággal és a halállal kapcsolatos vallási előírásokat és a legtöbben a gyermekeiket is megkeresztelik. Ennek alapján a magyarok kétharmada a Magyar Katolikus Egyházhoz tartozik, melynek manapság a legfőbb központja Máriapócs – Nemzeti Szentély, ahova egész évben szeretettel és vallási megkülönböztetés nélkül várják a vallásos és nem vallásos embereket is egyaránt. A világon élő minden magyar ember szentélye! A vallásnak leginkább azokon a tájakon van ma is nagy szerepe és összetartó ereje, ahol a magyarok kisebbségbe kerültek. Például az erdélyi, vajdasági vagy muravidéki szórványmagyarságnál, de bármelyik a világon létező közösségeket említhetném, ahol sokszor ma is leginkább a vallásos közösségi élet biztosítja a magyar nyelv és kultúra fennmaradását, ami azt is jelenti, hogy tulajdonképpen a vallás valamiféle összekötő erő magyar és magyar, ember és ember között. Ezeknek az embereknek viszont természetes a vallás gyakorlása és nem okoz nekik több száz esetleg ezer km-es távolságból is olyan helyekre zarándokolni, ahol ennek az áhítatnak eleget tehetnek. Előadásomban a vallási turizmus és a turizmusfejlesztés kapcsolatával, e területek hátterének megvilágításával foglalkozom. A turizmus a világtendenciákhoz igazodva Magyarországon is a gazdaság egyik motorja. A turizmus fejlesztése közvetlenül és látványosan járul hozzá a területi versenyképesség erősítéséhez, így a vallási turizmus is részese lehet egy település, vagy régió gazdasági fellendítésének. Mivel évente közel 1 millió ember látogatja a Máriapócsi zarándokhelyet ezért érdemesnek láttam kutatásokat végezni, milyen fejlesztésekre lenne szüksége a városnak, hogy ezzel az ott élők kulturális, szociális és gazdasági élet minősége emelkedni tudjon. Véleményem szerint, a turizmus e válfaját sokkal komolyabban kellene venni, mivel a vallás, ha kevesebben is gyakorolják manapság, szinte minden embert érinti valamilyen formában. Állítom, hogy ha azokat a beruházásokat véghezvinnék, amiket a dolgozatomban említek, nem csak a magyarságnak lenne egy központi találkozó helye, ahova a világ minden tájáról érkeznének az emberek, de a fejlesztések lehetővé tennék, hogy a gyógyvízben gyógyuljon az idelátogatók teste, a Mária kép előtt pedig a lelke. Máriapócson a kínálat egyediségével és minőségével kell megnyerni a fizetőképes vendégkört. A régió legnagyobb kiugrási lehetőségét rejti! | hu_HU |
| dc.description.course | Vidékfejlesztési agrármérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | régi képzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 61 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/100248 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | turisztika | hu_HU |
| dc.subject | Máriapócs | hu_HU |
| dc.subject | vallás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | . | hu_HU |
| dc.title | Máriapócs - Nemzeti Szentély turisztikai adottságai és lehetőségei | hu_HU |