A XXI. századi foglalkoztatási és jóléti rendszerek problémáinak megoldásaként időről időre megjelenik az alapjövedelem koncepciója, mely nem kötődik jövedelemteszthez, és nem igényel munkateljesítményt sem. Jelen dolgozatban a tartalomelemzés módszerén keresztül a média által kialakított kép kerül vizsgálatra, hogy a szakirodalmi elemzés által megalkotott három félelemcsoport (közgazdaságtani, morális, társadalmi) közül melyik a leghangsúlyosabb. A második módszertani pillér egy kérdőíves kutatás, mely révén elemzésre kerül, hogy a médiában formálódó értékválasztások mennyiben jelennek meg a vizsgált célcsoport - Debreceni Egyetem hallgatói - körében. Az alapjövedelem hatására félő a munkavállalási hajlandóság csökkenése, ami közvetett módon a társas kapcsolatokra és a kockázatvállalási hajlandóságra, közvetlen módon a motiváció csökkenésére is hatást gyakorolna. A kérdőíves vizsgálódás erre a három területre helyezi a hangsúlyt, és igyekszik feltérképezni, hogy melyek azok a jellemzők, amik támogató vagy elutasító magatartást váltanak ki az egyetemistákból. Annak ellenére, hogy a finanszírozhatóság kérdéskörével a média többet foglalkozik és a hallgatók közvetlen értékválasztásaiban is ez a félelem jelenik meg leggyakrabban, mégis a közvetett kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a társadalmi és morális félelmek rejtetten megfogalmazódnak.