Lelkiismereti és vallásszabadság a hazai és a nemzetközi jogban

dc.contributor.advisorSzűcs Lászlóné Siska, Katalin
dc.contributor.authorOrmóshegyi, Zoltán
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karen
dc.date.accessioned2008-04-16T11:32:22Z
dc.date.available2008-04-16T11:32:22Z
dc.date.created2008
dc.date.issued2008-04-16T11:32:22Z
dc.description.abstractSzakdolgozatom a lelkiismereti és vallásszabadság hazai és nemzetközi szabályozását tárgyalja. Az első részben a vallásszabadság kialakulásának a történetét mutatom be. Elemezve az angol, amerikai, francia, német és holland jogfejlődést. A történeti bevezető után a vallásszabadság hatályos magyar szabályozását vizsgálom. Először a vallásszabadságot, mint egyéni alapjogot mutatom be. Elemzem az Alkotmány ide vonatkozó rendelkezéseit, az 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit. A vallásszabadság más alapjogokkal való viszonyát mutatom be. Többek között viszonyát az emberi méltósághoz, a vélemény és gondolatszabadsághoz. Ezután a szabadságjogok tartalmi összetevőit elemzem. Végül pedig a lelkiismereti meggyőződésből fakadó konfliktusokat vizsgálom. Ezután a vallásszabadság kollektív, intézményi oldalát tárgyalom. Tárgyalom az egyházalapítás rendét, az egyházak jogalanyiságát, a Lvt. főbb módosítási lehetőségeit, az állam és egyház elválasztásának lehetséges modelljeit, az állam semlegességének elvét, végezetül pedig az egyházakkal fogalakozó főbb Alkotmánybírósági határozatokat ismertetem, vázlatosan. A dolgozat harmadik fő részében a nemzetközi szabályozást tárgyalom. Az Univerzális dokumentumok közül elemzem az ENSZ Alapokmányának, Egyetemes Nyilatkozatnak, illetve a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának ide vonatkozó rendelkezéseit. A regionális dokumentumok közül az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az Európai Emberi Jogi Bíróság felépítését, működését és a vallásszabadsággal kapcsolatos jogeseteit. Az USA Legfelsőbb Bíróságának joggyakorlatát, valamint kitérek az Európai Unió vallási jogára. Dolgozatom utolsó részében az Egyházak (Római Katolikus és Református) vallásszabadsággal kapcsolatos állásfoglalásait mutatom be. A Református Egyház viszonylatában az állam és az egyház kapcsolatának a tárgyalására is kitérek. Végezetül a vallásszabadságról készített 2005 illetve 2006-os nemzetközi jelentéssel zárom.en
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent121en
dc.format.extent816145 bytes
dc.format.extent50903 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/3885
dc.language.isohuen
dc.subjectvallásszabadságen
dc.subject.dspace-en
dc.titleLelkiismereti és vallásszabadság a hazai és a nemzetközi jogbanen
Fájlok