A kulturális közfoglalkoztatás szerepe a karriertervezésben
Absztrakt
Dolgozatom címe és egyben témája a kulturális közfoglalkoztatás szerepe a karriertervezésben. Kutatásomban vizsgálom, hogy a munkaerőpiac foglalkoztatási lehetőségei között ez a speciális foglalkoztatási forma, a közfoglalkoztatás hogyan jelenik meg a kulturális szférában. Kutatásom célja a kulturális közfoglalkoztatásban rejlő előnyök és hátrányok megvizsgálása, amelyek meghatározzák a közfoglalkoztatottak karrierútját és karriertervezését. A dolgozat aktualitását a 2014. szeptember 1-jén elinduló második Kulturális Közfoglalkoztatási Program (röviden Program) adja, amelyben lehetőséget kaptam empirikus kutatási részvételre. Dolgozatom elméleti részében a közfoglalkoztatás olyan egykor és ma használt fogalmait vizsgálom, amelyek egymást váltották az időben kormányzattól függően. Több mint 50 felhasznált forrásom között aktuális szakfolyóirat cikkeket, szakkönyveket használtam, amelyek a közfoglalkoztatással, kulturális közfoglalkoztatással, munkanélküliséggel, foglalkoztatáspolitikával, karriertervezéssel foglalkoztak, illetve olyan jogszabályokat, törvényeket, amelyek a közfoglalkoztatás jelenlegi helyzetét meghatározzák. Empirikus kutatásom középpontjában a Program második ütemének közfoglalkoztatottai állnak. Kutatási módszerem kérdőívelemzés volt. A kérdőívet a Nemzeti Művelődési Intézet Kutatási Munkacsoportja állította össze, és a kérdőívbe nekem is lehetőségem adódott a kutatásom témájához kapcsolódó kérdéscsoportokat beleilleszteni. Kutatásom során négy kérdéscsoport mentén vizsgálódtam, amelyek a független változók (pl. nem, iskolai végzettség, korábbi munkatapasztalatok stb.) mellett az álláskeresési módszerekre és motivációkra, továbbá a Program munkaerő-piaci szerepére és hozzáadott értékeire koncentrálódtak. A vizsgálat során a kérdőívet kitöltő 3.681 fő körében a fő kutatási kérdéseim azoknak az összefüggéseknek a keresésére irányultak, amelyek az előzetes munkatapasztalatot, a kulturális közfoglalkoztatásban történő munkavégzést és a jövőbeni karrier utat összekapcsolják. Kutatási eredményeim közül kiemelhető, hogy bár a kulturális közfoglalkoztatásban való részvétel fő motivációja is a megélhetés megteremtése, ahogy a közfoglalkoztatási programokban általában, azonban a Program magas hozzáadott értéket képvisel a résztvevők számára: a folyamatos fejlődés megteremtését, a nyílt munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségét és egy értékteremtő munkában való részvételt.