Egy ember személyisége gyermekkorában a legformálhatóbb. Amit akkor átél, azt egy életre magával cipeli majd traumaként. Ugyan mindenkinek van egy alapvető jelleme, de azt sokban alakítja külső környezete. Ahogy a gyermek bekerül az oktatási intézmények falai közé, az iskola válik második otthonává, és már nem csak családja, de az őt körülvevő kortársak, pedagógusok és egyéb iskolai szereplők is szerepet játszanak egyéniségének fejlődésében. Úgy tudni alapvetően minden gyermek jónak születik, ami igaz is, azonban az fejletlen együttérzési készségük és empátiájuk miatt gyakran nagyon kegyetlenné tudnak válni egymással szemben. Ebben a helyzetben a gyermekek életében napi szinten résztvevő személyek kezében van a fiatalok sorsa, az ő feladatuk a helyes irány mutatása. Természetesen ez csak akkor tud megvalósulni, ha maga az állam is olyan rendszert működtet, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek nevelésében csak olyan szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt, akik a fiatalok körében megjelenő agresszív magatartásokat megfelelően és hatékonyan tudják kezelni. Tudniillik az iskola egy társadalmat lekepéző intézmény és az itt megjelenő kortárserőszak a későbbi bűncselekmény elkövetések előfutára lehet. Mivel a család után az oktatási intézmény a második szocializációs és nevelési környezet, ezért lehetőleg már itt el kell fojtani a diákok közötti bántalmazást. Félreértés ne essék kortárserőszak mindig is volt és mindig is lesz, azonban nem mindegy milyen mértékben és formában van jelen. Sajnos hazánkban az tapasztalható, hogy az információs forradalom következtében a gyermekek agresszivitása növekedő tendenciát mutat, és az egymással szemben tanúsított bántalmazás is egyre durvább formákat ölt, tekintve, hogy az áldozat megalázása ma már a közösségihálón is folytatódik 0-24-ben. Az iskolai kortárserőszak egy komplex, multiszektoriális jelenség, melyet több tudományág is vizsgál annak érdekében, hogy megelőzésére és kezelésére megtalálják a megfelelő módokat. Ennek okán dolgozatomban kriminológiai és büntetőjogi szempontból is megvizsgálom az iskolai erőszak manapság egyre elterjedtebb és komoly problémává váló jelenségét. Megkísérlem bemutatni az kortársbántalmazás fogalmát, fajtáit, megjelenési formáit és az új dimenzióját, a cyberbullyingot. Emellett a jelenség kriminalizálásának kérdése kapcsán megvizsgálom a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályokat is, melyekből konklúziót vonva áttekintem annak a problematikáját, hogy az iskolai erőszak érdemel-e büntetőjogi kategóriát, vagy már léteznek olyan törvényi tényállások melyek lefedik és nem hagyják büntetlenül a gyermekek közötti erőszakos megnyilvánulásokat.