Kritikus állapotú betegek kezelésének kimenetelét meghatározó néhány tényező klinikai vizsgálata

László, István

Kritikus állapotú betegek kezelésének kimenetelét meghatározó néhány tényező klinikai vizsgálata

dc.contributor.advisor	Fülesdi, Béla
dc.contributor.author	László, István
dc.contributor.department	Idegtudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.submitterdep	Klinikai Központ
dc.date.accessioned	2024-08-17T08:19:28Z
dc.date.available	2024-08-17T08:19:28Z
dc.date.created	2024
dc.date.defended	2024-09-03
dc.description.abstract	A kritikus állapotú betegek kimenetelének vizsgálata nagyon fontos az intenzív osztályos tevékenység minőségének értékelése és annak fejlesztése szempontjából. Mindazonáltal, ez nem könnyű feladat, mert a betegek sorsát számos, egymással összefüggő, egymást is befolyásoló faktor határozza meg. Ezen dolgozat kapcsán a COVID-19 betegekben kialakuló hemopoetikus stressz-válasz, a szepszishez társuló CIP (critical illness polyneuropathy) és az intenzív osztályos betegek transzportjának tanulmányozását tűztük ki célul. A COVID-19 és a hemopoetikus stressz-válasz összefüggéseinek vizsgálata során valamennyi sejtvonal vonatkozásában egyértelműen sikerült igazolnunk a csontvelő hemopoetikus rendszerének aktiválódását COVID-19 betegekben. Az eredmények arra utalnak, hogy van összefüggés a hemopoetikus stressz-választ jelző paraméterek emelkedett szintje és a betegek állapotának súlyossága, ill. a fatális kimenetel közt. A markerek prognosztikus funkciójának vizsgálata kapcsán az alábbiak a megállapításaink: Az NRBC (nucleated red blood cell count) magasabb volt a fatális esetekben (a teljes betegpopuláció vonatkozásában), ill. a kritikus állapotú, intenzív kezelést igénylő betegekben. A RBCDW (red blood cell distribution width) magasabb volt a fatális esetekben (mind a teljes betegpopulációban, mind az intenzív terápiát igénylő betegekben). Az MPV (mean platelet volume) magasabb volt a fatális esetekben (mind a teljes betegpopulációban, mind az intenzív terápiát igénylő betegekben), ill. a kritikus állapotú, intenzív kezelést igénylő betegekben. Az MPV/PLT (vérlemezke) arány magasabb volt a fatális esetekben (mind a teljes betegpopulációban, mind az intenzív terápiát igénylő betegekben). A PDW (platelet distribution width) magasabb volt a fatális esetekben (a teljes betegpopuláció vonatkozásában), ill. a kritikus állapotú, intenzív kezelést igénylő betegekben. Az IG (immature granulocyte count) magasabb volt a fatális esetekben (a teljes betegpopuláció vonatkozásában), ill. a kritikus állapotú, intenzív kezelést igénylő betegekben. A szeptikus betegekben kialakuló CIP vizsgálata során megállapítottuk, hogy az intenzív osztályon szepszis miatt kezelt betegek jelentős részében már a felvétel időpontjában észlelhetőek CIP-re utaló elektrofiziológiai eltérések. Az utánkövetéses vizsgálatok eredményei alapján a kezdeti ENG (elektroneurográfiás) eltérések tekintetében, bizonyos esetekben spontán javulási folyamat indul meg. A CIP és a kimenetel összefüggése tekintetében megállapítottuk, hogy vizsgálatunkban a halálozás prediktora csak részben a felvételkor detektált elektrofiziológiai eltérés volt, sokkal inkább az első hét elektrofiziológiai trendje: a javulást mutató betegek prognózisa jobb volt, mint azoké, akik elektrofiziológiailag rosszabbodást mutattak. Az állapotsúlyosság és a CIP összefüggése tekintetében az volt megfigyelhető, hogy fordított az összefüggés a naponta számított SAPS II és APACHE II pontszámok. ill. a motoros és szenzoros ideg vezetési indexek között, azaz minél súlyosabb volt a betegek állapota, annál súlyosabb volt az elektrofiziológiai eltérés az utánkövetéses időszakban. Ez arra utal, hogy a perifériás idegek funkciójának változása (javulás, vagy rosszabbodás) az általános állapot változásával áll legszorosabb összefüggésben. Az értekezés harmadik részét megalapozó publikáció egy nemzetközi felkérésre készült összefoglaló apropóján az aneszteziológus feladatait foglalja össze a kritikus állapotú betegek perioperatív szállítása során. Közleményünk hozzájárult saját ezzel kapcsolatos intézeti protokollunk megújításához. Assessing the outcome of critically ill patients is very important for evaluating and improving the quality of ICU activity. However, this is not an easy task, because the fate of patients is determined by a number of interrelated and interacting factors. In this thesis, we aimed to study the haemopoietic stress response in COVID-19 patients, the CIP (critical illness polyneuropathy) associated with sepsis and the transport of ICU patients. By investigating the relationship between COVID-19 and the haematopoietic stress response, we have clearly demonstrated the activation of the bone marrow haematopoietic system in COVID-19 patients for all cell lines. The results suggest that there is a correlation between elevated levels of parameters indicative of the haematopoietic stress response and the severity of the patients' condition and fatal outcome. In the context of the prognostic function of these markers, we found that NRBC (nucleated red blood cell count) was higher in fatal cases (for the whole patient population) and in critically ill patients requiring intensive care. RBCDW (red blood cell distribution width) was higher in fatal cases (both in the total patient population and in patients requiring intensive therapy). The MPV (mean platelet volume) was higher in fatal cases (both in the total patient population and in patients requiring intensive therapy) and in critically ill patients requiring intensive care. MPV/PLT (platelet) ratio was higher in fatal cases (both in the total patient population and in patients requiring intensive therapy). PDW (platelet distribution width) was higher in fatal cases (both in the total patient population and in patients requiring intensive therapy) and in critically ill patients requiring intensive therapy. IG (immature granulocyte count) was higher in fatal cases (for the total patient population) and in critically ill patients requiring intensive care. In the study of CIP in septic patients, we found that a significant proportion of patients treated for sepsis in the ICU have electrophysiological abnormalities suggestive of CIP at the time of admission. The results of follow-up studies suggest that, with respect to the initial ENG abnormalities, a spontaneous improvement process is initiated in some cases. With regard to the association between CIP and outcome, we found that in our study the predictor of mortality was only partly the electrophysiological abnormality detected on admission, but rather the electrophysiological trend during the first week: patients who showed improvement had a better prognosis than those who showed electrophysiological deterioration. With regard to the association between severity of condition and CIP, it was observed that there was an inverse correlation between daily SAPS II and APACHE II scores and motor and sensory nerve conduction indices, i.e. the more severe the patients' condition, the more severe the electrophysiological abnormality during the follow-up period. This suggests that changes in peripheral nerve function (improvement or worsening) are most closely related to changes in overall condition. The third part of the thesis is based on an internationally commissioned summary, summarising the role of the anaesthetist in the perioperative transport of critically ill patients. Our publication contributed to the renewal of our own institutional protocol in this field.
dc.format.extent	111 oldal
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/379038
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	COVID-19
dc.subject	SARS-CoV-2
dc.subject	hemopoetikus stressz / hemopoietic stress
dc.subject	szepszis / sepsis
dc.subject	kritikus állapothoz társuló polineuropátia (CIP / critical illness polyneuropathy (CIP)
dc.subject	kritikus állapotú betegek szállítása / transport of critically ill patients
dc.subject.discipline	Klinikai orvostudományok
dc.subject.sciencefield	Orvostudományok	hu
dc.title	Kritikus állapotú betegek kezelésének kimenetelét meghatározó néhány tényező klinikai vizsgálata
dc.title.translated	Clinical investigation of certain factors determining the outcome of treatment critically ill patients