Thy system of higher education can be analysed from the aspects of inequalities. The chance of attendance, the achievement, the phenomenon of drop-out, and types of training programs are approached from the students’ social background. Our analysis focuses on the chance of graduation of first-in-family people. The relatively rigid feature of Hungarian society and the lower mobility rate create a specific background for our research. Hungarian Youth Survey 2016 and 2020 databases were used during this analysis and we separated the subsample of young people between 25 and 29 (N 2016 = 2906, N 2020 =2874). We try to discover the patterns of parents’ educational reproduction, describe the features of first-in-family people, and identify those factors which can form the chance of graduation. A binary regression model was run by us in which the dependent variable was the obtaining of a degree and the list of independent variables contained socio-demographic variables (sex, type of settlement, the economic situation of the region, economic situation, parental educational level, the type of parental profession), different life events (crises, the number of children, etc.) and the identification with the parental lifestyle. With these results, we can identify such an intersectional life situation (being a woman, habitation in cities, more favourable economic situation, mother’s white collar work, medium parental educational level, without children) in which the chance of graduation is higher.

A felsőoktatás rendszere az egyenlőtlenségek szempontjából is megvizsgálható. A bekerülés esélye, az eredményesség, a lemorzsolódás vagy a képzések típusa alapján különbségek mutathatók ki a hallgatók társadalmi helyzetének függvényében. Vizsgálatunk az első generációs fiatalok diplomaszerzési esélyeire fókuszál. Az elemzés külső kontextusaként a magyar társadalom relatíve rigid struktúráját és csökkenő mobilitását említhetjük meg. Vizsgálatunkban a Magyar Ifjúság 2016 és 2020 adatbázisokat használtuk fel, amelyekben a 25-29 évesek almintájával dolgoztunk (N 2016 = 2906, N 2020 =2874). Megvizsgáltuk a szülők iskolai végzettségének reprodukciós mintáit, az első generációs fiatalok társadalmi hátterének fő jellegzetességeit, illetve azt, hogy a nem diplomás szülők gyermekeinek esetében a felsőfokú végzettség esélyét milyen háttértényezők alakították. A magyarázó változók feltárásához bináris regressziós modellt futtatunk le, amelyben a függő változó a legalább BA szintű diploma megszerzése volt, a független változók pedig leírták a szociodemográfiai helyzetet (nem, szubjektív anyagi helyzet, a régió hátrányos helyzete, településtípus, anya és apa munkajellege, illetve legmagasabb befejezett iskolai végzettsége), a párkapcsolati magatartást (családi állapot, gyermekek száma), a traumatikus életeseményeket, illetve a szülők életével való azonosulást. Eredményeink alapján a diploma megszerzésének esélyét a nem, a településtípus, a szubjektív anyagi helyzet, az anya munkajellege, a szülők iskolai végzettsége és a gyermekek száma alakította. Mindez megerősítette, hogy célszerű a háttérváltozók hatásának egyidejű vizsgálata, amely bizonyos interszekcionális élethelyzeteket vázol fel, ahonnan indulva jobb vagy kedvezőtlenebb eséllyel érik el a fiatalok a felsőoktatást.